MNB: Gyorselemzés a GDP alakulásáról

Ennek érdekében az MNB 2023 szeptemberétől kezdődően gyorselemzést tesz közé a KSH által közzétett GDP-adatok első és második gyorsbecsléséről.

A növekvő transzparencia a piaci szereplők számára tovább javíthatja a jegybanki döntések kiszámíthatóságát és segíti az MNB törvényben foglalt céljainak teljesülését.

Éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP a nyers adatok szerint. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással igazított 2,3 százalékos hazai csökkenés az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti.

A kelet-közép-európai régió országai közül Észtországban a GDP hazainál nagyobb, míg Lengyelországban, Csehországban és Lettországban a kisebb visszaesést mutatott. A második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett.

A hazai GDP 2023 második negyedévében az egymást követő negyedik negyedévben csökkent. Az immár egy éve húzódó recesszió hátterében a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése áll. A reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal esett vissza.

A szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesése után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az építőipari termelés volumene január óta mérséklődik éves bázison és harmadik hónapja a 2019 végi szintje alatt alakul. 2023 második negyedévében 6,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. A visszafogott építőipari aktivitással párhuzamosan a beruházások terén is folytatódott a visszaesés.

A második negyedévben 15,6 százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre hazánkban, mint 2022 azonos időszakában, amihez jelentős mértékben hozzájárult az állami beruházások visszafogása. A nominális beruházási ráta továbbra is magas szinten, a GDP 27,4 százalékán alakult (a négy negyedéves gördülő ráta szerint), ez azonban elsősorban a beruházási árak gyors növekedését tükrözi. A fix áron számított beruházási ráta tovább csökkent és 23,6 százalék volt a második negyedévben.

Az ipari termelés havi volumene az építőiparhoz hasonlóan január óta mérséklődik éves bázison, a második negyedévben 6,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Az ipari alágazatok között kettősség mutatkozik. Elsősorban a belföldre termelő szektorok teljesítménye maradt el az egy évvel korábbitól, míg a hagyományosan az exportpiacot célzó ágazatok (elsősorban a járműgyártás) teljesítménye kedvezőbben alakult.

A külpiacra termelő ipari alágazatok relatíve jó teljesítményét támasztja alá, hogy az árukivitel hozzáadott értéke 1,8 százalékkal bővült. A szolgáltatások exportja ezzel szemben 6,2 százalékkal csökkent, így összességében a hazai export csak enyhén, 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben.

A mérséklődő belső keresleti tételekkel (lakossági fogyasztás és bruttó állóeszközfelhalmozás) összhangban az import érdemben visszaesett, a második negyedévben 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékétől. A csökkenő importigény következtében a nettó export jelentősen, 5,4 százalékponttal emelte a GDP-dinamikát, így tompítani tudta a gazdaság visszaesését.

A magas infláció és a bizonytalan keresleti környezet is hozzájárulhatott a készletállomány nagymértékű csökkenéséhez. A készletváltozás hatása így az első negyedévhez hasonlóan érdemben, 2,3 százalékponttal visszafogta a gazdasági aktivitást a második negyedévben.

A mezőgazdasági termelés 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,7 millió tonna termést eredményezett, az 5,8 tonna/hektáros termésátlag meghaladja a 2017–2021 évek átlagos terméshozamát. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében.