Forrósodik a per: kiderülhet végre, hogy a Google „inkognitó mód” miféle „privát” böngészést nyújt

A felhasználók zöme, már szinte biztos, hogy kipróbálta Google inkognitó böngészési módját, vagy akár rendszeresen használja, hogy ne hagyjon nyomokat maga után. Azt azonban kevesen gondolták volna, hogy esetleg maga a Google gyűjt adatokat a privát védelmet bekapcsoló felhasználókról.

Yvonne Gonzalez-Rogers bírónő elutasította a Google sürgetését, hogy gyorsított eljárásban hozzon ítéletet a perben, amely arról szól, hogy a Google még akkor is nyomon követte az internetes tevékenységet, amikor a felhasználók „inkognitó módba” váltottak – számolt be a The Verge.

A felhasználók szerint a Google jogellenesen hatolt be emberek millióinak magánéletébe. A céget beperelők szerint ez azért történt, mert a Google sütik, analitika és az alkalmazásokban lévő eszközök továbbra is nyomon követték az internetes böngészési tevékenységet még azután is, hogy a felhasználók aktiválták a Chrome inkognitó módját. A többi böngészőnek is van hasonló megoldása. Például az Edge InPrivate, a Firefox Private, a Brave inkognito ablak vagy a Safari privát böngészés bizonyos szintű adatvédelmet ígérnek.

A bírónő rámutatott, hogy a Chrome adatvédelmi tájékoztatójában, az adatvédelmi irányelvekben, az inkognitós kezdőképernyőn és a Search & Browse Privately (Keresés és böngészés privátan) súgóoldalon található kijelentésekre, amelyek arról szólnak, hogy az inkognitó mód korlátozza a tárolt információkat, vagy hogy az emberek hogyan ellenőrizhetik a megosztott információkat. „Összességében vizsgálható kérdés, hogy ezek az írások érvényesíthető ígéretet hoztak-e létre arra vonatkozóan, hogy a Google nem gyűjti a felhasználók adatait, miközben azok privátan böngésznek” – írta a The Verge szerint.

Az ítéletre reagálva José Castañeda, a Google szóvivője a következő nyilatkozatot adta a portálnak: „Határozottan vitatjuk ezeket az állításokat, és határozottan meg fogjuk védeni magunkat ellenük. A Chrome inkognitó üzemmódja lehetőséget ad arra, hogy úgy böngészhessen az interneten, hogy a tevékenységét ne mentse el a böngésző vagy az eszköz. Ahogyan azt minden egyes alkalommal világosan kijelentjük, amikor új inkognitófület nyit, a webhelyek a munkamenet során információkat gyűjthetnek a böngészési tevékenységéről.”

Egy másik, a Google érvei ellen szóló kérdés, amelyet a bíró megemlített, hogy a felpereseknek bizonyítékaik vannak arról, hogy a Google „a felhasználók rendszeres és privát böngészési adatait ugyanabban a naplóban tárolja; ezeket a vegyes naplófájlokat arra használja, hogy személyre szabott hirdetéseket küldjön a felhasználóknak; és még ha az összegyűjtött egyes adatpontok önmagukban anonimak is, összesítve a Google felhasználhatja őket arra, hogy ’nagy valószínűséggel egyedileg azonosítsa a felhasználót’”.

Válaszolt a Google azon érvére is, miszerint a felperesek nem szenvedtek gazdasági kárt, és azt írta, hogy „a felperesek kimutatták, van piaca a böngészési adataiknak, és a Google állítólagos titkos adatgyűjtése gátolta a felperesek lehetőségét, hogy részt vegyenek ezen a piacon...”. Végül, tekintettel a Google adatgyűjtésének jellegére, a Bíróság meggyőződött arról, hogy a pénzbeli kártérítés önmagában nem megfelelő jogorvoslat. Mivel a Google folyamatosan gyűjti a felhasználók magánböngészési adatait, szükség van távoltartási végzésre is.

A keresetet 2020-ban nyújtották be, legalább 5 milliárd dollár kártérítést követelve, és ahogy arról Mike Swift szakíró, az MLex jogi-szabályozási szakportálnak beszámolt, a döntés nem volt teljesen meglepő, mivel a bíró már jelezte, hogy így fog eljárni, de ez egy nagy döntés, mivel közelebb viszi az ügyet a megegyezéshez vagy a tárgyaláshoz.