Gazdaság
Búzából kevesebb, kukoricából több teremhet a tavalyinál
Felértékelődhet a gabona a világpiacon
A 2023/2024. gazdasági évben várható globális búzatermést 786 millió tonnára várja júniusi prognózisában a Nemzetközi Gabonatanács (IGC). Ez a mennyiség 17 millió tonnával múlhatja alul az előre jelzett felhasználást, így a világ búzakészletei 264 millió tonnára szűkülhetnek a gazdasági év végére.
A Tallage francia piacelemző vállalat júniusi tájékoztatása szerint április végéig csapadékos volt az időjárás Európa északi részén, ami májusban megfordult: Skandináviában, a balti államokban és Észak-Lengyelországban is kevés eső esett. Ehhez június elején a szezonális normáknál magasabb hőmérséklet is társult, ami főleg a tavaszi vetésű gabonaféléket érintheti kedvezőtlenül. A közép- és délkelet-európai tagországokban megfelelő, míg az Adriai-tenger mentén az átlaghoz képest túl sok volt a csapadék mennyisége. A rendkívül meleg, száraz tavaszi időjárást követően az Ibériai-félszigetre is megérkeztek az esőzések, de a kalászosok állapotát már nem javították.
Az Európai Unió nagy részén a gabonatáblák jó állapotban voltak június elején, így a tavalyinál továbbra is nagyobb termés várható az idén: 22 millió hektárról csaknem 129 millió tonna őszi búzát takaríthatnak be, 3 százalékkal többet a tavalyinál. A főbb termelő tagországok közül Franciaországban az egy hónappal korábbihoz képest 8 százalékkal felfelé módosították a terméskilátásokat, náluk így 36,3 millió tonna búza várható. Németországban 22,3 millió tonnát takaríthatna be, 0,5 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Romániában 10,2 millió tonnát arathatnak, jelentősen, 16 százalékkal nagyobb mennyiséget, mint a múlt évben, míg Lengyelországban az előző évinél 0,7 százalékkal kevesebbet, 12,6 millió tonnát jeleztek előre. Magyarországon a Tallage szerint 5,7 millió tonna búza betakarítására van kilátás.
Az IGC a 2022/2023. gazdasági évit 5 százalékkal meghaladó, 1211 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2023/2024. gazdasági évben. Ugyanakkor a felhasználás 1205 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét csaknem 3 százalékkal haladná meg. A 2023/2024. évi szezon végére így 276 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban.
Az Európai Unióban a Tallage szerint a tavalyinál csaknem 5 százalékkal kisebb területről, 8,4 millió hektárról arathatnak kukoricát az idén. A vetés a szokásosnál később fejeződött be a csapadékos tavaszi időjárás miatt, ugyanakkor a vetések jó állapotban voltak június elején, a csúszás azonban azt eredményezi, hogy a virágzás is a szokásosnál később következik be, így a növények jobban ki lesznek téve a nyári melegnek. Lengyelországban további esőre lenne szükség, hogy előmozdítsa a növények fejlődését, miközben Bulgáriában és Romániában a csapadék és a hőmérséklet egyensúlya kedvező. Romániában 2,4 millió, Franciaországban 1,3 millió, Lengyelországban pedig 1,1 millió hektárról törhetik le idén a kukoricát, ami a tavalyinál 4, 7, illetve 6 százalékkal kevesebb terület.
Amióta Oroszország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen, az ukrán gabonaexport súlyos zavarokkal küzdött. Tavaly július 22-én az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország közvetítésével megállapodás jött létre egy biztonságos tengeri humanitárius folyosó megnyitásáról a Fekete-tengeren (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés). Azóta mintegy 1080, gabonával és egyéb élelmiszerrel megrakott hajó futott ki három ukrán kikötőből: Csornomorszkból, Odesszából és Juzsnijból/Pivdennijből.
Ez év májusáig több mint 30 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében az Európa Tanács adatai szerint. A rakomány több mint 50 százaléka kukorica volt – ezt érintette leginkább a háború kezdetén az ukrán gabonatárolók blokádja –, a kukoricát ugyanakkor gyorsan kellett elszállítani, hogy legyen hely a nyári aratásból származó búza számára. A búza aránya mindössze 28 százalék lett, míg a napraforgóból készült termékek 11 százalékot tettek ki, az egyéb termékek aránya pedig ugyancsak 11 százalék volt. Ukrajnából a tengeri folyosón a kukoricát szinte egyenlő mértékben vitték a fejlett, illetve a fejlődő országokba. A fekete-tengeri gabonakezdeményezésen keresztül exportált búza 64 százalékát ugyanakkor a fejlődő országokba szállították.
Az ENSZ keretei között a kezdeményezés 2022. augusztusi indulása óta az ukrán kikötőkből több mint 625 ezer tonna búzát szállítottak Etiópiába, Jemenbe, Afganisztánba, Szudánba, Szomáliába, Kenyába és Dzsibutiba. Az EU szintén jelentős búzatermelő és -exportőr, becslések szerint 2022-ben mintegy 32 millió tonna búzát exportált, s a célországok között volt Algéria, Marokkó, Egyiptom, Pakisztán és Nigéria is.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint idehaza tonnánként átlagosan 61,5 ezer forint áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június negyedik hetében, ez az árszint az egy évvel korábbitól 55 százalékkal maradt el. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a fenntartható takarmánybúza augusztusi és szeptemberi tőzsdei elszámolóára egyaránt 100-100 forinttal 65 ezer és 66 ezer forintra nőtt tonnánként június 19-30. között. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza júliusi jegyzése tonnánként 234-272 dollár között alakult a megfigyelt tőzsdenapokon, ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény szeptemberi jegyzése 231-251 euró körül mozgott tonnánként. A takarmánykukorica átlagosan 66,5 ezer forintos tonnánkénti termelői áron cserélt gazdát június negyedik hetében, ami az egy évvel korábbit 41 százalékkal múlta alul. A Budapesti Értéktőzsdén a fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése tonnánként 2500 forinttal, 69,5 ezer forintra emelkedett. A termény novemberi kurzusa 68 ezer, a decemberi 71 ezer, a 2024. márciusi és májusi pedig egyaránt 80-80 ezer forint volt tonnánként június 19-30. között. A chicagói árutőzsdén tonnánként 218–264 dolláros tartományban ingadozott a kukorica júliusi jegyzése a jelzett időszakban. A párizsi árutőzsdén ugyanakkor a termény augusztusi tőzsdei elszámolóára tonnánként 231-248 euró között hullámzott.
