Gazdaság
A mai felsőoktatás meghatározó trendjei: mobilitás, rugalmasság, piacképes, gyakorlati tudás
A digitális technológiák közül a „legforróbb téma” vitathatatlanul a mesterséges intelligencia alkalmazása. A McKinsey 2023 júniusi elemzése szerint a mesterséges intelligencia akár 60-70 százalékát veheti át a most végzett folyamatoknak a munkaerőpiacon. Nem csoda, hogy 3,4-szer akkora az érdeklődés a mesterséges intelligencia tanfolyamok iránt a tanulmányi portálokon, mint amennyi jelenleg elérhető. A hallgatók érdeklődése az AI-programok iránt – oldalmegtekintésként kifejezve – az UNESCO felmérése szerint 305 százalékkal nőtt 2018 januárja és 2023 januárja között.
„METU-nak erről egyértelmű az álláspontja: oktatóinkat minden eszközzel – továbbképzésekkel, workshopokkal – arra ösztönözzük, hogy ne pusztán a hallgatói plágium eszközeként tekintsenek a ChatGPT-re és a mesterséges intelligenciára, hanem egy olyan eszközrendszerre, ami most alakul, és alapvetően fogja megváltoztatni a munkavégzést. A hallgatóinkat erre kell felkésztenünk. Ezért feladatunk megismerni az abban rejlő lehetőségeket, és segíteni a változáshoz való alkalmazkodásban hallgatóinkat” – mondta Tóth Ágnes.
A felsőoktatás világszerte kimutathatóan globalizálódik, a hallgatók nemzetközi mobilitása egyre nagyobb szerepet játszik a felsőoktatásban. Az egyetemeken nő a nemzetközi hallgatók száma, mind többen vesznek részt csereprogramokban, valamint határokon átnyúló együttműködési kutatási projektekben, ezzel is szélesítve a látókörüket. A trendekkel lépést tartó egyetemek egyértelműen a multikulturalizmust, a sokszínűséget és a globális perspektívákat hangsúlyozzák, amelyek a COVID utáni időszakban újabb lendületet kaptak. Érdekesség, hogy globális szinten a hallgatói létszám 30 százalékát két ország, Kína és India adja, és az is látszik, hogy a nemzetközi beiratkozások 80 százalékát az országok mindössze negyedéből kerül ki.
A magyar egyetemeken is tapasztalható a nemzetközi hallgatók számának növekedése, mert a hazai megfizethető tandíjak, a minőségi oktatás és a változatos programkínálat vonzza a diákokat a világ minden tájáról. Ennek a vonulatnak kíván élvonalához tartozni a Budapesti Metropolitan Egyetem, ahol igény szerint a képzéseket angolul is indítják. Jelen pillanatban 1000 nemzetközi diák élvezheti hazánk legnagyobb magánegyetemének sokszínűséget pártoló, nyitott, innovatív légkörét, ami színvonalas szakmai munkával és az egyéni készségek fejlesztésére koncentráló, egyedi oktatási módszerrel párosul. Egyebek mellett ez is kiderül a hazánk legnagyobb magánegyeteméről készült exkluzív kiadványból, amelyet a napokban mutattak be a sajtó képviselőinek.
A Budapesti Metropolitan Egyetem középtávon a Kelet-Közép-Európai régió meghatározó felsőoktatási magánintézménye kíván lenni. A nemzetközi hallgatóink létszáma folyamatosan nő. Az is látható, hogy a hallgatók rugalmas tanulási lehetőségeket keresnek, amelyek alkalmazkodnak egyéni szükségleteikhez és körülményeikhez. A Budapesti Metropolitan Egyetem számos részidős vagy online programot kínál, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy személyre szabják oktatási útjukat” – mondta Tóth Ágnes elnök-vezérigazgató.
A nemzetközi kapcsolatok folyamatos fejlesztése továbbra is prioritás a magyar felsőoktatásban, így a Budapesti Metropolitan Egyetemen is.
– Ennek célja a felsőoktatás elérhetőségének és az ország versenyképességének növelése a globális oktatási piacon – hangsúlyozta Rada Péter nemzetközi rektorhelyettes. A külföldi hallgatók számának növelése mellett a másik határozott törekvésünk az, hogy a hallgatók és oktatók mobilitását is minden eszközzel segítsük. 200 külföldi partnerintézményünk van, ahol fogadják őket, és ezt a számot folyamatosan tovább bővítjük. Csak a tavalyi évben 14 stratégiai együttműködést kötöttünk olyan felsőoktatási intézményekkel, akikkel azonosítottan ugyanazokat a célokat tűztük magunk elé. Ezek között nem csak európai, nyugat-európai egyetemek vannak, hanem a Távol-Keleten és Dél-kelet-Ázsiában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és természetesen a szomszédos országokban is kiépítettünk ilyen kapcsolatokat. Nálunk az Erasmus program is zavartalanul működik, egy év alatt 500 százalékkal növeltük a kiutazó hallgatók számát, ami hazai viszonylatban egyedülállónak számít.”
Vasa László tudományos és innovációs rektorhelyettes kifejtette: az egyetem új stratégiája a tudományos és innovációs tevékenység fokozása, melynek fontos része az oktatói minőségi publikációk számának növelése, a disszeminációs tevékenység, vagyis az eredmények széles körű terjesztése a láthatóság növelése érdekében és a vállalati kapcsolatokban rejlő kutatási és fejlesztési potenciál kihasználása azért, hogy a gyakorlatorientált képzés során a piaci igényekre minél jobban tudjanak reagálni.
