Terjed a bio

2012 és 2021 között az Európai Unió szinte valamennyi tagállamában nőtt az ökológiai gazdálkodásra használt terület. Az ökológiai művelés alá vont terület csaknem megnégyszereződött Portugáliában és Horvátországban, ami az EU-n belül a legnagyobb mértékű növekedést jelenti. Franciaországban is gyorsan nőtt, és több mint kétszeresére emelkedett Magyarországon és Romániában – derült ki az Eurostat elemzéséből. A biogazdálkodással művelt területek aránya a teljes mezőgazdasági hasznosítású területen belül Ausztriában, Észtországban és Svédországban a legmagasabb. Ezekben az országokban ez az arány elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás aránya 2021-ben hat uniós országban 5 százalék alatt volt, a legalacsonyabb arány Bulgáriában és Máltán.

Az Európai Unió egyre nagyobb területén folyik ökológiai gazdálkodás.

Az Európai Unióban a teljes biogazdálkodással művelt terület becsült nagysága 2021-ben 15,9 millió hektár volt, szemben a 2020-as 14,7 millió hektárral. Az unióban az ökológiai művelésű területek gyors és erőteljes bővülése figyelhető meg: 2012 és 2021 között 6,5 millió hektárral, azaz 68 százalékkal nőtt a terület. A teljes ökológiai terület az „átállás alatt álló terület” és a „tanúsított terület” összege. Mielőtt egy területet ökológiai minősítéssel látnának el, át kell esnie egy átállási folyamaton, amely a növénykultúrától függően 2-3 évig is eltarthat. Ezért az átállás alatt álló területekre vonatkozó adatok jelzik a teljesen tanúsított területek potenciális változását. Erről korábban Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője is beszélt az Agrárszektornak.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság Termőföldtől az asztalig stratégiájának egyik fő célkitűzése a biogazdálkodással művelt területek fejlesztésének ösztönzése, amelyeknek 2030-ra az EU mezőgazdasági területének legalább 25 százalékát kellene kitennie. Franciaországban 2021-ben 2,8 millió hektárnyi földterületet használtak ökológiai mezőgazdasági termelésre, ami az uniós országok közül a legnagyobb terület. Ezt követi Spanyolország 2,6 millió hektár biogazdálkodási területtel, Olaszország 2,2 millió hektárral és Németország 1,6 millió hektárral. Ez a négy uniós ország együttesen az EU 2021-es teljes biogazdálkodási területének közel háromötödét teszi ki: Franciaország (17,4 százalék), Spanyolország (16,6 százalék), Olaszország (13,7 százalék) és Németország (10,1 százalék). Mint fentebb is írtuk, 2012 és 2021 közötti időszakban az unió szinte valamennyi tagállamában nőtt az ökológiai gazdálkodásra használt mezőgazdasági területek nagysága. A növekedés Portugáliában (+283 százalék) és Horvátországban (+282 százalék) volt a legnagyobb mértékű, de Franciaországban (+169 százalék), Magyarországon (+125 százalék) és Romániában (+101 százalék) is jelentősen nőttek ezek a területek.

Az ökológiai művelésbe vont földek a teljes mezőgazdasági hasznosítású területhez mért legnagyobb arányát 2020-ban Ausztria érte el, 26 százalékkal. Észtországban 2021-ben ez 23 százalékos volt, Svédországban pedig 20 százalékos. Portugália, Olaszország, Finnország, Csehország, Lettország, Dánia, Szlovénia, Spanyolország és Görögország részesedése 2021-ben szintén meghaladta a 10 százalékot. Ezzel szemben a biogazdálkodás aránya 2021-ben hat uniós országban 5 százalék alatt volt, a legalacsonyabb arány Bulgáriában 1,7 százalékkal és Máltán 0,6 százalékkal. Magyarországon ez az arány jelenleg 6,3 százalékos, de 2030-ig a 10 százalék, végezetül pedig a 25 százalék elérése a cél.

2021-ben a svédek vitték a pálmát a biotermesztésben.

2021-ben a gabonafélék ökológiai termelése (gabonatermesztés, beleértve a vetőmagot is) a teljes gabonatermelés 6,2 százalékát tette ki Svédországban, 5,5 százalékát Észtországban és 4,4 százalékát Finnországban, ami a legmagasabb arány az uniós országok között. Magyarországon ez az arány nem éri el az 1 százalékot sem.

A bio zöldségtermesztés aránya a teljes zöldségtermesztésen belül az uniós tagállamok között ugyancsak Svédországban volt a legnagyobb 17,7 százalékkal, amelyet Németország követett 11,2 százalékkal, valamint Hollandia 5,4 százalékkal. Magyarország itt már a középmezőnybe tartozik, a becslések szerint 1,5 százalékos lehet a bio zöldségtermesztésünk.

Már több mint 5 millió ökológiai módszerekkel tartott szarvasmarha van az EU-ban.

Egyre több szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak ökológiai módszerekkel. Példaként említhető, hogy 2021-ben az EU 75,7 millió szarvasmarha-állományából 5 millió szarvasmarhát (6,6 százalék) tartottak ökológiai módszerekkel. A legeltetéses ökológiai állattartás aránya általában magasabb, mint a nem legeltetéses állattartásé. A juhok és kecskék alig több mint egyharmadát nevelték ökológiai módszerekkel Lettországban (36 százalék) és Ausztriában (34 százalék). Hasonlóképpen, Görögországban a szarvasmarhák alig kevesebb mint egyharmada (31,5 százalék) volt ökológiai tartású, de egyébként Görögországban volt a legmagasabb az ökológiai tartású tejelő tehenek aránya is (23 százalék), amelyet Ausztria (22 százalék) és Svédország (19 százalék) követett. Az ökológiai módszerekkel tartott sertések aránya jóval alacsonyabb, a legmagasabb arányt Franciaországban (3,8 százalék) és Dániában (3,7 százalék) mérték.