Pusztító tengeri hullámokból nyernének tiszta energiát a világ végén

Kevesek által látott és látogatott, különleges helyszínre jutott el az Origo nemrégiben Skóciában. Az Orkney-szigeteken működik Európa illetve a világ meghatározó, a tengeri energia hasznosításával foglalkozó innovációs kísérleti központja. Hatalmas hullámok, rekordhosszú nappalok, szélturbina-oszlopok árnyékában kérődző jószágok, szó szerint a vízbe vetett furcsa eszközök, és a hajós cég, ami nem ismeri a lehetetlent: Skócia északi, zöld végein jól láthatóan kiveszik részüket a tiszta energiára épülő iparágak megalapozásából – olvasható az Origo.hu oldalán.

Talán még soha ekkora médiafigyelmet nem kaptak az energetikai problémák európai és magyarországi vonatkozásai, mint a korábbi néhány évtől kezdődően napjainkig. Maradva Magyarországnál, kettőt említünk ezekből. Az egyik az energiaimix változása, ezen belül a megújuló energiaforrások irányába tett lépések gyorsítása, ideértve az atomenergia hasznosítását is. Mindez persze nem egyszerű feladat, elég annak egyetlen vonatkozására, a napelemek körüli közelmúltbeli fejleményekre utalni. Részben egyébként ennek rendezése, részben az elmaradhatatlan és a növekvő vállalati igények miatt zajlanak nagy volumenű, gyors tempójú hálózatfejlesztések Magyarország több régiójában, és egyre nagyobbak az újabban átadott napelemparkok.

A másik a mennyiség kérdése: nem elegendő, ha az energia zöld, annak elegendőnek is kell lennie. Míg 2021-ben Magyarország elektromos áramra mért fogyasztása 44 terrawattóra volt, addig 2030-ra ez 68 terrawattórára emelkedik majd – részleteket az Origón erről itt olvashat. S mivel Magyarország egyelőre nem önellátó energiából, az igényt egy alapvetően a szovjet időkből örökölt termelői struktúrára illetve törzshálózatra támaszkodva kellene kiszolgálni úgy, közben a szomszédban háború zajlik. Ráadásul ezt az infrastruktúrát eredendően úgy tervezték, hogy – leegyszerűsítve – az ország keleti felén néhány nagy csomópontban keletkezik illetve import esetében megjelenik az energia, amit el kell szállítani nyugatabbra. Persze ebben a modellben azóta számos változás történt és történik, friss fejleményekkel; ugyanakkor bizonyos, hogy számos feladatot meg kell oldani a közeli jövőben.

Az Orkney-szigetek Skócia szárazföldi területétől északra található szigetcsoport, 70 kisebb-nagyobb szárazulattal, melyből csak 22 lakott.

A történeti-kulturális kuriózumokon túl, a szigetek sajátos adottságokkal bírnak, már ami az energiatermelési lehetőségeket illeti. Egyrészt nagyon szelesek. Olyannyira, hogy a szárazföldre telepített szélturbinák egy részét a hideg, viharos téli időkben le kell kapcsolni, mert túltermelik az energiát. Félreértés ne essék, az Orkney-szigetek nem önellátó villamos energiából, igényének 60-70 százalékát a nemzeti hálózatból kapja. Van azonban, hogy ahogy nálunk a napenergiából nyert, úgy Mainlanden a szélenergiából nyert áramot nincs hova tenni – bár ebben épp zajlik a változás.

Folyik ugyanis a szigetek saját zöldhidrogén-ökoszisztémájának fejlesztése. A hidrogén ígéretes energiahordozó megoldása lehet a zöld energiagazdaságnak, de jelenleg az Európai Unió energiaellátásának csupán 3-5 százaléka kapcsolható hozzá, az is több tíz millió tonna éves szén-dioxid-kibocsátással kísérve. A hidrogén akkor lesz zöld, ha elektrolíziséhez karbonsemleges energiát használnak – olvasható az Origo.hu oldalán.

A megújuló forrást a hidrogén-előállítás folyamatában egyre nagyobb mértékben használják, s mivel ennek egyetlen mellékterméke a víz, ezért a szigeteken előállított hidrogén tényleg „zöld" lehet.

A megújuló energiaforrások kapcsán az Orkney szigeteken látható, hogy a kedvező környezeti adottságok komoly lehetőségeket rejtenek magukban az energiaszuverenitás megteremtésére.

ha a megújuló energiaforrásoknak saját közösségi felülete lenne, a tengeri energia forrásai, és különösen a hullámok lennének azon a celebekként ismert Kardashian–Jenner-klán tagjai: figyelemfelkeltő megjelenésűek, mindenkinek a fejében él egy kép róluk, hihetetlen erejük van, rengetegen kíváncsiak rájuk, de élőben viszonylag kevesen látták azokat, és mindig visszatérnek. Emellett karbonsemlegesek (ami az imént nevezett sztárjaira nem feltétlen igaz). Álljon itt akkor néhány kőkemény szám a bulvár világából vett párhuzam mellé!

A világ összes hullámenergia potenciálja évente 29 500 terrawattóra, míg az árapály jelenségből potenciálisan 800-1200 terrawattóra lenne kinyerhető évente.

Európa hullámenergia-potenciáljának 35 százaléka, árapály-potenciáljának pedig mintegy 50 százaléka a brit partokhoz köthető.

Stromness 2800 fős városában, a European Marine Energy Centre (EMEC) ottani irodájában, majd a Billia Croo nyílt tengeren működő hullámkísérleti telepet felkeresve kaptunk betekintést abba, hogyan próbálnak a hullám- illetve az árapály jelenségekből energiát termelni ezzel foglalkozó cégek.

A nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező EMEC a világ első és jelenleg meghatározó szervezete a kísérleti tengerienergia-kutatásokban.

A hullámenergia hasznosítása még mindig inkább kísérleti technológiák kipróbálását jelenti, az árapályra épülő megoldások picit előrébb tartanak hozzájuk képest – avat be Lisa MacKenzie, az EMEC marketingért és kommunikációért felelős vezetője bennünket a részletekbe, már a Billia Croo hullámkísérleti telephelyen állva.

Az EMEC kísérleti helyszínein eddig 22 fejlesztő 11 országból összesen 35 eszközt tesztelt. A hullámenergia hasznosítására nyolc, míg az árapály energiatermelő kihasználására hat alapvető koncepciót dolgoztak ki a fejlesztők, amelyek közül többen visszatérők.

A vállalat magára az innovációknak keretet, helyszínt és lehetőséget biztosító katalizátorként tekint, a folyamatban megjelenő technológiai újdonságokat pedig a jövő tiszta energiájának szolgálataként képzeli el.