Gazdaság
Virág Barnabás: A jegybank folytathatja a kamatok összezárását
Megjegyezte, hogy a keddi ülésen a monetáris tanács további lépéseket tett a kamatkörnyezet májusban megkezdett normalizációja irányába: az egynapos fedezett hiteleszköz kamata - tehát a kamatfolyosó felső széle -, a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat, illetve az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere tenderek esetében is 100 bázispontos csökkenésről döntöttek.
Az alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintjét a testület megfelelőnek tartja, annak változtatása az infláció számottevő csökkenését követően kerülhet napirendre - erősítette meg.
Az alelnök elmondta, hogy az MNB döntéseit négy faktor: az óvatosság, a fokozatosság, az előzetes kommunikáció és a piaci hatások értékelése határozzák meg.
A pénzpiaci stabilitás érdekében az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere ügyleteket alacsonyabb kamattal, de a korábbi keretek szerint tartják meg - húzta alá. Rámutatott: az év végére az infláció jó eséllyel „érezhetően 10 százalék alá” csökken, ugyanakkor a pálya az adóintézkedések hatására némileg följebb tolódott; a toleranciasávba - 2 és 4 százalék közé - a mutató 2025 elején tér vissza. Idén az új előrejelzés szerint 16,50 és 18,5 százalék közötti, jövőre 3,50 és 5,50 százalék közötti fogyasztói árdrágulás várható.
Felidézte, hogy a teljes fogyasztói kosár közel 40 százalékában már csökkentek az árak májusban, illetve az áremelési várakozások is csökkennek; mindezt úgy kommentálta, hogy beértek a monetáris politikai intézkedések.
Idén a gazdaságpolitika „minden meghatározó vektora” - a monetáris politika és a költségvetési politika egyaránt - a dezinfláció érdekében dolgozik - hangsúlyozta.
Virág Barnabás jelezte, hogy a gazdasági növekedés az infláció jelentősebb csökkenését követően, a második negyedévtől erősödhet. Idén a gazdasági növekedés pozitív tartományban - nulla és 1,50 százalék között - maradhat éves szinten, jövőre pedig már 3 százalék fölötti bővülés várható - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy folytatódott a külső pozíciók javulása, a folyó fizetési mérleg hiánya a vártnál kedvezőbb lehet, a 2-3 százalékos sávban alakulhat idén.
A pénzpiac helyzete stabil, az állampapírpiaci felárak csökkentek, ugyanakkor a háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázatokat hordoznak - jegyezte meg.
Újságírói kérdésre Virág Barnabás elmondta, hogy az alapkamat és az egynapos betéti kamat alakításánál fontos szempontként figyelembe veszik a piaci várakozásokat. A jelenlegi álláspont az, hogy a két kamatszint szeptemberre érhet össze, ami reális értékelésnek tűnik - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kockázati megítélés a régiós átlag közelébe mikor térhet vissza az alelnök úgy fogalmazott, hogy a két legmeghatározóbb kérdésben - az infláció és a folyó fizetési mérleg alakulása - gyors javulás következett be, így 2024-re a megítélés a környékbeli országokhoz hasonló lehet. Azt is hozzátette, hogy a folyamatokat nagymértékben befolyásolja az is, hogy az európai uniós pénzek lehívása mikor indul meg.
Végül - szintén kérdésre válaszolva - azt is megjegyezte, hogy folyamatos a párbeszéd a jegybank és a kormány között az MNB eredményének elszámolása kérdésében, megoldást kell találni a „rendkívüli időszak helyzetének” rendezésére.
„Ami a jegybanknál veszteségként keletkezik, az ott van a gazdaság szereplőinél, minden olyan vállalkozásnál, amely a járvány idején alacsony kamatozású hitelt kapott, ott van a költségvetésben azon keresztül, hogy a jegybank olcsóbb forrást tudott biztosítani a turbulens gazdasági időszakban, ott van a nagyvállalatoknál a kötvényprogram formájában” - sorolta. Aláhúzta, hogy a jegybank legfontosabb tőkéje a bizalom, döntéseik fókuszában csak ez áll, és arra is kitért, hogy egy jegybank átmenetileg negatív saját tőkével is tud működni.
MNB: újabb 100 bázisponttal csökken az egynapos betéti tenderek kamata
A monetáris tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében az eddiginél 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak - áll az MNB közleményében, amelyet a keddi kamatdöntő ülést követően tett közzé a honlapján.
A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra csökkenti szerdai hatállyal - döntött a testület, az erről szóló rendeletet meg is jelentette az MNB.
A tanács határozatát azzal indokolta: megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját.
A naponta szervezett jegybanki egynapos betéti tender kamata - amelyet irányadónak tart a piac - jelenleg 17 százalék. A keddi döntések alapján arra lehet számítani, hogy szerdán már 16 százalékon hirdeti meg a tendert az MNB. A monetáris tanács közleményében leszögezte, hogy az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
A testület keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban tovább szűkítette, felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát 19,5 százalékról 100 bázisponttal, 18,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét, az egynapos jegybanki betét kamatát változatlanul 12,5 százalékon hagyta.
A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi. 2023-ban a fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható. A legtöbb ország munkaerőpiaca feszes. A keresleti és kínálati tényezők következtében korrigáló energiaárak a kontinens konjunktúrakilátásainak javulását vetítik előre. Ugyanakkor a folytatódó orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz - áll a tanács üléséről kiadott közleményben.
Globálisan folytatódott a dezinfláció, a magas szinten ragadó maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet - írták.
A magyarországi gazdasági helyzetről kifejtették: 2023 első negyedévében 0,9 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Az idén a csökkenő reálbérek, a vállalati költségek emelkedése, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet visszaeséséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését, akárcsak a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés.
Májusban gyorsuló ütemben csökkent az infláció.
A fogyasztói árak éves összevetésben 21,5 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon az elmúlt években tapasztalt emelkedéstől eltérően 0,4 százalékkal csökkentek. A maginfláció 22,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index 2,5 százalékponttal mérséklődött áprilishoz képest. Az infláció lassulása a termékek széles körében jelentkezett. A maginfláción belül a legtöbb termékkör árdinamikája mérséklődött, egyedül a piaci szolgáltatások árindexe nőtt tovább a banki szolgáltatások áremelkedése miatt. Mind a lakossági, mind a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek. Az MNB várakozása szerint a következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése.
A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék. Az eredményszemléletű hiánycél a 2024. évi költségvetési törvény alapján 2024-ben 2,9 százalék, míg 2025-ben 1,9 százalék. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a gazdasági növekedésnek és a hiány mérséklődésének köszönhetően 2023 végére 70 százalék alá, majd az előrejelzési horizont végére 65 százalék alá csökken.
A tanács megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.
Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz - írták.
A tanács által tárgyalt júniusi Inflációs jelentésben az MNB a korábbi 15,0-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalékra módosította idei inflációs prognózisát, változatlanul hagyva 0-1,5 százalékos 2023-as GDP-növekedési előrejelzését. Az MNB 2024-re 3,0-5,0 százalékról 3,5-5,5 százalékra emelte inflációs várakozását a márciusi előrejelzéséhez képest, és 3,5-4,5 százalékon hagyta növekedési előrejelzését, 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval, de a korábbi előrejelzésnél 0,5 bázisponttal alacsonyabb, 3,0-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
