Több, mint ezer rejtett bajnokra építhetjük innovációs ökoszisztémánkat

Siker alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt. Az elmúlt évek világgazdasági válságainak következményei, valamint korunk meghatározó megatrendjei (éghajlatváltozás, demográfia, deglobalziáció) egyre erősebb korlátot képezhetnek a gyors növekedés és felzárkózás számára. A 2020-as évek megnyerésének kulcsa az új feltételekhez történő gyors alkalmazkodás, ahol a növekedést a mennyiségi tényezőkben elért sikerek megőrzése mellett egyre inkább az intenzív, minőségi jegyek határozzák meg. Ennek kulcs elemei a termelékenység és versenyképesség növelése és az energiahatékonyság javítása.

Az intenzív növekedési pályának alapvető eleme az innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, ami a piacképes tudás, ismeret bővítése révén biztosítja a hazai értékteremtő képesség növekedését is. A magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztésének céljából több piaci és kormányzati szereplőből álló magyar csapat csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) üzleti iskolája által elindított Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP). A csapat elemzéseinek fókuszában a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztése áll. Ennek kulcsszereplői az ún. innovációvezérelt vállalatok, amelyek működésüket folyamatos innovációra alapozzák, másrészt az innovációs teljesítményük alapján képesek kiemelkedő üzleti eredményt elérni.

Kutatásaink hazánkban mintegy 1100 innovációvezérelt, rejtett bajnokot azonosítottak, amelyek annak ellenére, hogy a működő magyar vállalatok csupán 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény több mint ötödét adták 2009 és 2019 között. Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részben hazai tulajdonban álló vállalatok. A rejtett bajnokok gyakrabban találhatók olyan tudásintenzív tevékenységkörökben, mint a természettudományi és műszaki kutatás-fejlesztés, a számítógépes programozás, a mérnöki-műszaki-üzletviteli-informatikai szaktanácsadás, valamint a kreatív alágazatok. A rejtett bajnokaink közel fele a fővárosban működik, de innovációvezérelt cégek jelen vannak még nagyobb számban azokon megyeszékhelyeken, amelyeken a több egyetemi kar is működik (Debrecen, Győr, Pécs).

Az innovációvezérelt ökoszisztéma szíve az öt érdekelt fél (kormányzat, vállalatok, egyetemek, kockázati tőke és vállalkozók) folyamatos és kölcsönös együttműködése. Középtávon kulcsfontosságú az érdekeltek közötti szinergiák fokozása. Fontos olyan platformok kialakítása, ahol a magyar innovációs ökoszisztéma legfontosabb szereplői aktív és folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert alakíthatnak ki egymással.

Az innovációvezérelt vállalkozások elindítása jelentős tőkebefektetést igényel a kezdeti fázisban, és az ötleteknek csak egy alacsony részaránya lesz sikeres, ezért a kockázatok viselése és megosztása kulcsfontosságú az élvonalbeli újítások kiteljesedésében.

Az innovációban érdekelt vállalkozások külső partneri támogatással, kockázati-tőke – például az ún. „smart money” vagy angyal befektetők - bevonzásával gyorsabban tudnak növekedni, mint az önerejükből lehetséges lenne. Ehhez fontos a finanszírozási és a befektetési lehetőségek megfelelő ismerete. A befektetők körét tekintve a kelet-középeurópai régióban – így hazánkban is – a kormányzati források dominálnak, ami jelentős eltérés a fejlettebb kockázatitőke-piaccal rendelkező régiókhoz képest.

A legfontosabb stratégiai célok a „smart money” alkalmazási feltételeinek a biztosítása, illetve használatának a terjedése. A nemzetközi bevált gyakorlatoknak megfelelően az olyan speciális finanszírozási eszközök, mint például tőkévé konvertálható kölcsönök, azért jöttek létre, hogy egyszerű és rugalmas finanszírozást biztosítsanak a hagyományosabb tőkebevonással járó terhek nélkül. Magyarországon a legjelentősebb alternatív befektetési eszközök korábban nem honosodtak meg. Az ezekre az eszközökre vonatkozó szabályozási keretrendszer fejlesztése erősítheti a hazai innovációs potenciál finanszírozási lábát.

A megfelelő vállalkozói attitűd az innováció-vezérelt növekedés meghatározó eleme. Kérdőíves kutatásunk rámutatott, hogy az innovatív vállalatok sokkal inkább kockázatvállalók, mint az átlagos hazai vállalkozások: elfogadják a hibázás kockázatát – arra tapasztalatszerzésként tekintenek. Ez a felfogás azonban nem általános azok körében, akik vállalkozást kívánnak létrehozni. A hazai kockázatvállalási hajlandóság elmarad a régiót, illetve a fejlett gazdaságokat jellemző szinttől. Ennek előmozdítása a hazai fejlődés szempontjából nagy jelentőséggel bír közép- és hosszú távon is. Formálnunk kell a fiatal tehetségek gondolkodásmódját, hogy fokozzuk a kockázatvállalást és a vállalkozói szellemet. Hosszú folyamatot kell elindítanunk a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatására, és ebben a szemléletformálásban – más jelentős változásokhoz hasonlóan – az iskoláknak és az oktatásnak is kiemelkedő szerepe van.