MNB: A változások évtizedében nekünk is változnunk kell

A 2020-as évtized karaktere egészen más. Három olyan válsággal kezdődött, amelyek közül egyet is „elég” lenne kezelni – mutatott rá némi iróniával, majd azzal folytatta: az egészségügyi krízis még véget sem ért, amikor az energiaválság első jelei 2021-ben jelentkeztek, aztán jött a háború. Ráadásul a „megatrendek”: a demográfiai és a klímaváltozás is a növekedés ellen dolgoznak. – Mindemellett egy jelentős geopolitikai átrendeződés zajlik éppen, egy többpólusú világrend kialakulásának tanúi lehetünk – hangsúlyozta az alelnök. A világ tehát átalakulóban van, és mielőbb meg kell találnunk a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan tudunk ehhez alkalmazkodni

Virág Barnabás szerint a kulcs a „4T”, azaz a tudás, tőke, technológia és termelékenység fokozása, összekapcsolása az eddiginél kreatívabb módokon. Az MNB növekedési jelentése is megállapítja: Magyarországnak új lendületre van szüksége, és új alapra kell helyeznie a versenyképességet. Ezt az alapot az innovációvezérelt vállalkozások jelentik. A jegybank szakértői nagyjából 1100 olyan céget azonosítottak, amelyek megfelelnek a kritériumnak. Figyelemre méltó, hogy a szóban forgó társaságok ugyan csak 0,3 százalékát teszik ki az összes hazai vállalkozásnak, viszont a magyar export 13 százalékát adják, és több mint 22 százalék a részük a növekedésből.

Magyarországnak van néhány „bajnoka” – állapította meg a fentiek kapcsán Virág Barnabás –, amelyek régiós viszonylatban is kiemelkedően sikeresek, ahhoz azonban, hogy az ország továbbra is sikeres legyen – sőt, előre lépjen – olyan környezetet kell teremteni, amely egyszerre ad lehetőséget ennek az 1100 cégnek a további növekedésre, és a többi feltörekvő vállalkozásnak, és ehhez nyújt támpontokat az MNB.

Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását át kell állnia a minőségi alapú, intenzív növekedési modellre – erről már Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója beszélt. Hangsúlyozta: az idei növekedési jelentéselkészítéséhez a bostoni Massachusets Institute of Technology (MIT) keretrendszerét használták, s arra jutottak, hogy nem általában a kis- és középvállalati szektort, hanem az innovációs készséget és lehetőségeket, a termelékenységet kell fejleszteni hazánkba.

A termelékenység és az innováció hozzájárul az árstabilitáshoz – jelezte, hozzátéve: a termelékenység és a termelői árak között negatív korreláció van, vagyis az áremelkedések alacsonyabbak voltak a magas termelékenységű, például a hi-tech cégeknél. Rámutatott arra is, hogy a leginnovatívabb magyar vállalkozások jellemzően a fővárosban és az egyetemi városokban koncentrálódnak, továbbá arra, hogy az utóbbi években nőtt a cégek kutatás-fejlesztési ráfordítása, ez azonban nem járt együtt a bejegyzett védjegyek és szabadalmak számának emelkedésével. A problémák közül kiemelte a magyar vállalkozásokat és befektetőket általában jellemző kockázatkerülést, valamint azt, hogy a kutatói-vállalkozói együttműködés az uniós átlag alatti Magyarországon.