Fidesz: Meg kell védeni a rezsicsökkentést

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a 2024-es költségvetés prioritásai között említette az ország védelmének biztosítását, a rezsicsökkentés fenntartását, a válságálló gazdaságot, a foglalkoztatás fenntartását. Jelezte, a rezsivédelmi alap bevételeinek nagy része az extraprofitadóból származik.

Közölte, a kormány célja, hogy 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék, a GDP-bővülés 4 százalék, míg a hiány 2,9 százalékos legyen. További cél, hogy mérséklődjön az adósságráta is.

Úgy értékelt, a 2024-es költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot jelent az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedés fenntartásához, ugyanakkor az instabil gazdasági környezetben 220 milliárd forintos központi tartalékot is tartalmaz.

Az államtitkár azt mondta, a háborús időkben is biztosítják a családok és nyugdíjasok védelmét. A családpolitikára fordított források elérik a 3300 milliárd forintot, míg nyugdíjkiadásokra 6450 milliárd forint lesz – részletezte.

Elmondta, számolni kell az ukrajnai háború elhúzódásának lehetőségével, ezért fontos, hogy a Magyarország által az elmúlt években elért eredményeket meg tudják védeni. A teljes fizikai és gazdasági biztonságot az garantálná az országnak, ha mielőbb tűzszünet és béke lenne – jelentette ki Tállai András.

Felidézte, hogy a 2010 után végrehajtott gazdaságpolitika következtében fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság, szilárd fundamentumai lettek olyan válságos időkre, mint a koronavírus-járvány és a háború okozta krízis.

Hozzátette: a rendkívüli kihívások ellenére a magyar gazdaság tavaly 4,6 százalékkal nőtt, 1,6 százalékkal meghaladva az Európai Unió éves átlagos növekedését. Megjegyezte, a gazdaság annak ellenére növekedett, hogy az országot megillető uniós források politikai okokból még mindig nem érkeztek meg.

Az államtitkár értékelése szerint az elsősorban a szankciós infláció számlájára írható átmeneti gazdasági lassulás ellenére is sikerült megvédeni a korábbi eredményeket, a magyar gazdaság válságállónak bizonyult. Ez a kormány intézkedéseinek és a gazdaság szereplői jó alkalmazkodási képességének köszönhető – közölte. Kitért arra is, hogy a gazdaság lassulása nem tükrözőik a munkaerőpiaci folyamatokban.

Közölte, a kormány folyamatosan az infláció letörésén dolgozik. Megerősítette, hogy „a szankciós infláció” év végére egy számjegyűre mérséklődhet, ez pedig pozitívan hathat a háztartások vásárlóerejére, a reáljövedelmek növekedésével pedig a fogyasztás az év második felében ismét élénkülhet.

Szerinte idén a magyar GDP 1,5 százalékkal is bővülhet.

Németh Szilárd (Fidesz) közölte, egyre mélyülő háború folyik az ország szomszédjában, Európában pedig a kontinens érdekeivel ellentétben – komoly amerikai befolyással – „kiszámíthatatlan háborús pszichózis és szankciós embargós ostobaság söpör végig”.

Megerősítette: az ország 2024-es költségvetése védelmi büdzsé, fókuszában a honvédelem és a rezsivédelem megerősítése áll, ezért a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot fel kell tölteni.

Szólt arról is, hogy 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés politikájának következtében a magyarok vásárolhatják az egész EU-ban a legolcsóbban a háztartási energiát. Ennek fenntartását a rezsivédelmi alap teszi lehetővé – magyarázta.

Németh Szilárd ismertetése szerint jövőre a rezsivédelmi alapban 1361 milliárd forint lesz.

Hozzátette: lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forintot fordítanak. Emlékeztetett arra, hogy átlagfogyasztásig minden magyar család rezsivédetten kapja az energiát, ezzel havonta 181 ezer forint marad minden magyar családnál.

208 milliárd forint lesz a központi költségvetési szervek kompenzációjára – közölte.

Fontosnak nevezte az ellátás biztosítását is, amelyre szerinte a költségvetés megfelelő fedezetet biztosít.

Dávid Ferenc (DK) felszólalásában korainak, időszerűtlennek és megalapozatlannak nevezte a költségvetést, amelynek nyári elfogadásával szerinte a kormány a stabilitás illúzióját próbálja kelteni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott: a 2024-es költségvetés a gazdasági növekedés, az inflációcsökkentés, az államadósság-csökkentés, a munkahelyek megőrzése, a családtámogatási rendszer fenntartása, a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése lesz. Egy védelmi költségvetés a veszélyek korában – mondta.

Bár a szomszédságban kitört háború, és a „valóságtól elrugaszkodott, ideológia- és vágyvezérelt” brüsszeli szankciók miatt megsokszorozódott energiaárak nehézséget okoztak, nagy eredmény, hogy a költségvetés képes volt megvédeni a magyar embereket az elszálló energiaáraktól, és sikerült megvédeni a rezsicsökkentés vívmányait – hangsúlyozta.

Azt mondta, a költségvetés legfontosabb része a rezsivédelmi alap, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, az intézményfenntartók és a vállalkozások energiaszámláinak kifizetését.

Hozzátette: a büdzsé kiemelt része az 1310 milliárdos honvédelmi alap is, és az összes honvédelmi kiadás meghaladja majd a GDP két százalékát.

Nacsa Lőrinc jelezte: a 2024-es költségvetés egy nehéz időszakban tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához.

Támogathatónak nevezte a büdzsét, mondván, jövőre úgy várható 4 százalékos gazdasági növekedés, hogy letörik az inflációt, csökkentik az államadósságot és alacsony szinten tartják a költségvetési hiányt.

Barcza Attila (Fidesz) a védelem költségvetésének nevezte a 2024-es büdzsét.

Fontosnak nevezte a turizmus helyreállását a jelenlegi háborús helyzetben, jelezve, a költségvetés tartalmazza a Magyar Turisztikai Ügynökség számára szükséges forrásokat.

Nagy eredménynek minősítette, hogy a kormány közlekedésfejlesztésének számos eleme folytatódhat. Például az, hogy minden megyei jogú város csatlakozzon a gyorsforgalmi úthálózatba.

A kormánypárti képviselő történelmi bűnnek nevezte, hogy Magyarország elveszítette repterét, rámutatva, így az ország kevesebb eszközzel bír arra, hogy többen érkezzenek az országba.

Kiemelt eredménynek nevezte a Modern városok programot, amelynek elemei szintén folytatódnak.

Kijelentette: az ellenzéknek oroszlánszerepe van abban, hogy az ország nem kapja meg az uniós forrásokat. Szerinte példátlan, hogy képviselők ilyen nyíltan lépjenek fel a hazájuk ellen.

Juhász Hajnalka (KDNP) azt mondta, a kormány Európa egyik legátfogóbb családtámogatási rendszerét építette ki, és a családok támogatása a jövőben sem kerül ki a kormány fókuszából. Szerinte célzott és rugalmas a családtámogatási, illetve a családbarát adórendszer, amelynek alapja Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa, valamint a családi adókedvezmény.

Tapolczai Gergely (Fidesz) véleménye szerint a 2024-es költségvetési törvényjavaslat a növekményekkel együtt garantálja, hogy a szociális területen a gondoskodásra szoruló állampolgárok - beleértve az ukrán menekülteket - segítése biztosítva legyen.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva emlékeztetett: 2020-ban a gazdaság növekedését a koronavírus akasztotta meg, majd az orosz-ukrán háború vetette vissza Európa - és benne Magyarország - gazdasági fejlődését, ennek ellenére a magyar gazdaság felzárkózása az uniós átlaghoz a járvány alatt is megvalósult. Reményét fejezte ki, hogy ez idén is így lesz, és a növekedés jövőre négy százalékos lesz.

Szászfalvi László (KDNP) fontosnak nevezte, hogy az elért eredményeket az ország megvédje. A KDNP a családok pártja, ezért a párt számára létkérdés, hogy a mindennapi élet kiszámíthatóságát, biztonságát biztosítsák. Ennek érdekében a nyugdíjak emelésére és a 13. havi nyugdíj fedezésére közel 500 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé - mondta.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) közlése szerint a kormány nem állt el a budapesti HÉV-ek fejlesztésétől, amelyek többek között uniós forrásból valósulnának meg. Ezért azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy változtassanak brüsszeli tevékenységükön, hogy Magyarország hozzájusson a forrásokhoz.

Bánki Erik (Fidesz) azt mondta, hogy az instabil világgazdasági környezet, az elhúzódó ukrajnai háború és az arra adott brüsszeli válaszok nehéz helyzetet teremtenek, a kormány mégis igyekszik megvédeni az elért eredményeket.

Elmondta: az egészségügyre több mint 3200 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, 2000 milliárd forinttal magasabb összeg, mint 2010-ben.

Oktatási célokra több mint 3400 milliárd forintot tartalmaz majd a büdzsé, ez is 2000 milliárd forinttal magasabb a 2010-es keretnél.

Barkóczi Balázs (DK) az oktatás problémáit sorolva azt mondta: 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, eközben folyamatosan csökken a pedagógusképzésre jelentkezők száma.

Csökken a pedagógusok bére, miközben munkaterheik növekednek - folytatta. De nem jobb a helyzet az óvodapedagógusok és a bölcsődei dolgozók körében sem, itt is nagyon sok a pályaelhagyó.

A büdzsét az orbáni infláció, a reménytelenség és az áremelkedés költségvetésének nevezte. Bírálta a kormányt, amiért Brüsszelre mutogat, miközben szerinte egyre kevesebbet érnek a tanárfizetések.