Szijjártó Péter: Tovább erősödik Magyarország szerepe a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében + VIDEÓ

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transit-Speed Kft. csarnokavatásán elmondta, hogy a teljesen családi tulajdonban lévő szállítmányozási cég két új raktáregységet épített 3,8 milliárd forint értékben, amelyhez az állam 1,4 milliárd forint támogatást nyújtott.

Beszédében rámutatott, hogy a fejlesztés nyomán létrejön húsz új munkahely és napi 200 kamionnyi áru átrakodására nyílik lehetőség az Ukrajnából érkező széles vasúti nyomtávról. „Ezen átrakodókapacitás jelentős megnövelése erősíti Magyarország szerepét a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében” – mondta.

„Egyúttal pedig megteremti a lehetőséget, hogy Magyarország még nagyobb hozzájárulással segítse az amúgy is nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti országokat annak érdekében, hogy ott élelmezési válság ne jöjjön létre, hogy aztán onnan újabb migrációs hullámok ne induljanak ki” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy bár hazánk keleti fele elsőként találkozik a háború drámai hatásaival, így oroszlánrészt vállalt a humanitárius helyzet kezelésében és a menekültek ellátásában, a régió mégis kiválóan teljesített, óriási szerepet játszott a gazdasági növekedés fenntartásában.

Kiemelte: az ukrajnai konfliktus egyik közvetlen következménye a szállítási útvonalak megváltozása, és így megnőtt a kiszámítható tranzit jelentősége is, különösen a gabona és más mezőgazdasági termékek terén, azok kivitele ugyanis életbevágó az afrikai és közel-keleti országok ellátásának szempontjából.

„Ezért is döntöttünk úgy, hogy Magyarország a lehető legjobban kiveszi a részét abból, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő országokban ne jöjjön létre kezelhetetlen élelmiszerellátási válság” – közölte.

Így jött létre az a helyzet, hogy Ukrajna nyugati határán nálunk jöttek létre a legnagyobb vasúti átrakodókapacitások, annak ellenére, hogy a többiekhez képest rövid határunk van Ukrajnával – húzta alá.

„Ezzel nagy segítséget tudunk nyújtani abban, hogy az ukrán gabona és más mezőgazdasági termények tranzitja az európai kikötők felé meg tudjon valósulni” – szögezte le.

A miniszter emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben korábban példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. És – mint mondta – a háború árát egész Európa fizeti, minél közelebb fekszik egy ország a konfliktushoz, annál inkább.

„Magyarország és a magyar emberek eddig is rendkívül súlyos árat fizettek (...) De természetesen ezen nehéz körülmények közepette sem szabad szem elől tévesztenünk azt a nagyon fontos célkitűzésünket, hogy a magyar gazdaságot mindenáron tartsuk növekedési pályán” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy ez eddig sikerült is, a nehézségek ellenére tavaly a gazdaság rekordokat döntött, beruházási, foglalkoztatási és exportcsúcs is született.

„Ilyenkor jön a kérdés, hogy mi a recept? Mert az látszik, hogy a recept bevált. Ez úgy szól, hogy a gazdaság növekedési pályán tartásához beruházások kellenek. Mert a beruházásokból lesz munkahely, a munkahelyen lesz munka, és a munkából lesz egyrészt megélhetés, másrészt gazdasági teljesítmény” – hangsúlyozta.