Gazdaság

Általános bankválság kapujában áll a nyugati gazdaság

A reálgazdaságnak nyújtott hitelezés hamarosan megszűnhet

Globális pénzügyi válság kapujában vagyunk – figyelmeztet Philip Pilkington brit közgazdász – írta meg a Hirado.hu.

Amikor két nagy bank, a Silicon Valley Bank és a Signature márciusban összeomlott, még sokan gondolták azt, hogy ez a nagy mennyiségű startupbetétek miatt következett be. Amikor pedig a Credit Suisse is összeomlott, vállat vontak. A First Republic JP Morgan által a hétvégén végrehajtott mentőcsomag-vásárlásával azonban a piacok már komolyan veszik az általános bankválság lehetőségét – írja Philip Pilkington brit közgazdász az UnHerd oldalán.

A Neokohn.hu által szemlézett cikkben a publicista felhívja a figyelmet, hogy a hét elején több bankrészvényt is eladtak. A PacWest 42 százalékot zuhant, a Western Alliance 27 százalékot, a Metropolitan Bank pedig 20 százalékot. A Comerica és a Zion Bancorp követte a sort, mindkettő csaknem tíz százalékkal esett. A szerző szerint a piacok végre ráébredtek arra a tényre, hogy a bankrendszer nagy része – egyes mérések szerint mintegy a fele – potenciálisan fizetésképtelen.

Mi okozta ezt? A közgazdász leírja, hogy a bankrendszer a meggondolatlan jegybanki politika miatt került ebbe a helyzetbe. A legutóbbi, 2008–2009-es pénzügyi válságot követően a központi bankok vad monetáris kísérleteket folytattak, többek között mennyiségi lazítást (QE), amely rekordalacsony szintre süllyesztette a kamatlábakat. Kérdéses, hogy ezek a kísérletek milyen hatással voltak a gazdasági növekedésre, de az biztos, hogy az eszközpiacokon szélsőséges túlárazódáshoz vezettek. A QE szinte minden pénzügyi piacot felpörgetett, a részvénypiactól kezdve az ingatlanpiacon át a használt luxusórák piacáig.

A bankcsődök hullámával ezek a piacok most súlyos veszteségeket szenvednek.

Maguk a bankcsődök nemcsak a kockázatos eszközök, mint például az imént említettek árát, de a kockázatmentes eszközök árát is felhajtották. A befektetők jellemzően bizonyos eszközöket, például az államkötvényeket, viszonylag kockázatmentesnek tartanak. A kormányok ugyanis pénzt nyomtatnak, így mindig vissza tudják fizetni a hiteleiket. Ez azt jelenti, hogy a bankok nyugodtan tartanak nagy mennyiségű, kockázatmentes eszközt.

A QE-politika azonban ezeket a kockázatmentes eszközöket kockázatos eszközökké változtatta. Azáltal, hogy a központi bankok jelentősen lenyomták az államkötvények kamatlábait, ezek a kötvények érzékennyé váltak a kamatlábak emelkedésére. Mivel a központi bankok most kamatemeléssel próbálják megfékezni az inflációt, ezeknek az eszközöknek az ára meredeken zuhan.

A veszteségek megijesztették a betéteseket, akik a menekülést választották. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány hétben a nagy gazdasági világválság kezdete óta a legnagyobb betétfutás volt tapasztalható. Ez eddig elsősorban a kisebb, regionális bankokat érintette. Azok, akik ezeknél a bankoknál a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) 250.000 dolláros limitjénél nagyobb összegű betéteket tartanak, attól félnek, hogy a bank összeomlik, és elveszítik a pénzüket. Amikor pedig a betétesek fogják a készpénzt és elmenekülnek, akkor a bank hamarosan összeomlik.

A mentőcsomagok és a támogatott kivásárlások közelmúltbeli alkalmazása egyre nehezebbé válik azzal, ahogyan egyre több bank kerül nyomás alá. Ez pedig oda vezethet, hogy a bankrendszerben lévő összes betétet garantálni kell.

A szerző szerint ez azonban egyenértékű lenne azzal, hogy a kormány általános garanciát vállalna minden tőkerészesedésre. Egy ilyen ingyenes biztosítással a befektetők annyi kockázatot vállalhatnának a befektetéseikkel, amennyit jónak látnak – végül is, ha a befektetések rosszul mennek, a kormány állja a számlát. A közgazdászok ezt a problémát „erkölcsi kockázatnak” nevezik.

A gazdaságnak okozott kár azonban így is bekövetkezett. A hitelminőségi előírások most gyorsan szigorodnak, ami azt jelenti, hogy a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés hamarosan megszűnik. Ennek következtében a vállalkozások visszavesznek a beruházásokból, az emberek pedig – mondjuk, nem vásárolnak többé házat. Ezen a ponton a munkanélküliség kúszni kezd felfelé, hiszen az építőiparban megkezdődnek az elbocsátások. Rövid időn belül pedig recesszió következik, amelyet teljes körű válság kísér – olvasható a Neokohn.hu által szemlézett cikkben.

Kapcsolódó írásaink