„Az alkotó elme szüleményei”

– Mi számít szellemi tulajdonnak?

– Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák is. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élvezhetnek: ez segít abban, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek.

A szellemitulajdon-védelem témakörében beszélhetünk iparjogvédelmi oltalmakról, mint például a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmak, földrajzi árujelzők vagy használatiminta-oltalmak. A másik ág a szerzői jog, amely védelemben részesíti többek között az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat. De a ma olyan népszerű mesterséges intelligenciával kapcsolatban is komoly szerepe van ennek az ágnak.

Csak egy általános szóra, amelyet sokan használnak, nem igazán lehet védjegyoltalmat szerezni, ha azonban ebből egy logót készítenek, amelyen szerepel ez a név, ott már több a lehetőség.

– Mi mindent lehet levédetni?

– Levédeni vagy kicsit szakmaibb kifejezéssel élve oltalom alá lehet helyezni szinte bármit, ami eléggé egyedi vagy új, a világban még korábban nem létezett. De fontosabb, hogy miért érdemes oltalmat szerezni. Ugyanis, ha egy cégnek, egyetemnek vagy akár egy magánszemélynek van egy olyan innovációja, amelyből hasznot szeretne húzni, vagy a hasznosítása terén monopoljogot szeretne, akkor érdemes szabadalmat, védjegyet vagy más oltalmat szereznie rá – attól függően, hogy mire akarja használni. Ez ma hazai vállalkozásoknál nincs a gyakorlatban, pedig nemzetközi piacon gyakran a túlélés záloga, de egy szűkebb, hazai piacon is fontos lépés például a versenytársakkal szemben vagy a hamisítás megelőzésére.

– Honnan tudhatjuk, hogy valaki visszaélt ezzel?

– Gyakran a hirdetésekből, fogyasztói visszajelzésekből, vagy csak abból, hogy a piacon viszontlátjuk a sajátra hasonlító vagy hasonló nevű terméket. De például volt olyan ügyfele a hivatalnak, aki azt mesélte, amiatt döntött az oltalomszerzés mellett, mert egy hamisító rossz minőségű terméke miatt ő, vagyis az eredeti, jó minőséget garantáló gyártó kapta a panaszokat.

– Mit lehet visszaélés esetén tenni? Kihez forduljunk?

– Az adott szellemitulajdon-védelmi formától (ez lehet pl. szabadalom, védjegyoltalom, designoltalom, használatiminta-oltalom, szerzői jog) is függ, mi történhet visszaélés esetén. A szerzői jog megsértése tipikusan az engedély nélküli, jogsértő felhasználásban jelentkezik, de idetartozik a személyhez fűződő jogok megsértése, így például a névfeltüntetés elmulasztása is. Iparjogvédelmi területen az egyes oltalmi formák szabályozása határozza meg, mi minősül a kizárólagos jog megsértésének, azaz bitorlásnak.

A jogérvényesítési eljárásoknak négy nagy csoportját lehet megkülönböztetni: a polgári jogi, a büntetőjogi, a vámhatósági, illetve az egyéb adminisztratív jellegű eljárásokat. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére általában a polgári jog eszközeit alkalmazzák, mivel maga a szellemitulajdon-jogi szabályozás is a polgári jog területére tartozik. A szellemitulajdon-jogok megsértésének súlyosabb eseteit a Btk. szabályozza.

A Btk. alapján visszaélés lehet a bitorlás, a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása, a jogkezelési adat meghamisítása, az iparjogvédelmi jogok megsértése. Ebben az esetben tehát olyan ügyvédhez érdemes fordulnunk, aki jártas a szellemitulajdon-jogban.

A vámhatósági intézkedések szintén hatékony eszközök arra, hogy a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk (hamisítványok) határokon átlépő mozgását megakadályozzák. A vámhatóságok a hatályos szabályok szerint hivatalból és a jogosult kérelmére is eljárhatnak. Fontos tudni, hogy a vámhatósági intézkedések során a jogsértés tárgyában nem születnek végleges döntések.

Ezen intézkedések célja megakadályozni a jogsértő áruk szabad áramlását azzal, hogy a gyanús szállítmányokat visszatartják, illetve – meghatározott feltételek fennállása esetén – megsemmisítik, valamint lehetőséget teremtenek a jogosultak számára a megfelelő jogérvényesítési eljárások megindítására.

– Külföldön is érvényes, amit itthon levédetünk?

– Ez az adott szellemitulajdon-védelmi formától függ. A szerzői jog például automatikusan keletkezik, a világ bármely pontján érvényes, és a szerző vagy az utolsóként elhunyt szerzőtárs halálától számítva még sokáig fennáll (Európában általában véve 70 évig, de például Jemenben csak 30, Mexikóban viszont 100 évig).

Az iparjogvédelmi oltalmak esetében mindig csak adott országra vagy régióra vonatkoztatva lehet oltalmat szerezni. Ehhez az adott ország vagy régió szellemi tulajdoni hivatalánál kell bejelentenünk oltalmi igényünket. Ugyanakkor vannak már olyan szervezetek, amelyek segítségével könnyebben tudunk akár több országra is kiterjedő oltalmat szerezni: például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) ezt megtehetjük az Európai Unió országaira kiterjedően.

A legfontosabb: olyan, hogy világszabadalom, vagyis a világ összes országában érvényes oltalmi forma, nem létezik. De persze aki vágyna erre, az megteheti, hogy „elzarándokol” a világ összes országába, és mindenhol kér szabadalmat a találmányára – ám ennek általában nincs sok értelme, mivel időigényes és anyagilag sem éri meg.

– Miért szükséges felhívni a figyelmet a szellemi tulajdon fontosságára?

– A kihívásokkal teli, nemzetközi gazdasági környezetben különösen fontos, hogy a cégek felismerjék a szellemitulajdon-jogok jelentőségét, és ki tudják használni a bennük rejlő gazdasági erőt. Egy generációval korábban a vállalatok vagyonának mintegy 80 százalékát tárgyi eszközök jelentették, az immateriális javak pedig csupán 20 százalékban voltak jelen. Az ezredfordulóra ez az arány megfordult, mára pedig egy vállalat piaci értékének mintegy háromnegyedét az immateriális javak, azaz a szellemitulajdon-jogok adják.

A szellemi tulajdon különböző formáinak, valamint a kutatás-fejlesztési eredmények hatékony menedzsmentjével és kiaknázásával jelentős üzleti előnyök érhetők el a recesszió időszakában is. A szellemi tulajdonukat tudatosan kezelő vállalkozások akár 20 százalékkal több bevételt könyvelhetnek el, mint azok a cégek, amelyek oltalmak nélkül működnek.