Láncszemléletű gondolkodás a mezőgazdaságban

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a jövőbeni fejlesztés során az élelmiszerlánc egészére vonatkozóan meghatározni a stratégiai célokat és eszközöket. Az alapanyag-termeléstől a fogyasztókig való eljuttatást egységes folyamatnak kell tekinteni, ugyanis a lánc így teljes. A kormány is ezt a szemléletet képviseli, hiszen az Agrárminisztériumhoz, azon belül is egy államtitkársághoz tartozik az élelmiszeripar és a kereskedelempolitika is. Ez az irány megfelel az Európai Unió Farm to Fork stratégiáját jellemző megközelítésnek – írták.

Felkai Beáta hozzátette, Magyarország élelmiszeripara heterogén ágazat, közel 3900 vállalkozásból áll. Az ágazat árbevétele évek óta növekvő pályán van, a 2021-es évben 4500 milliárd forintot termelt. A vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalati keretek között működik és 10 százalék a közepes és nagyvállalat, amelyek képesek nagy mennyiségű árualapot előállítani.

Hozzátette, a mostani támogatási időszakban csak a Vidékfejlesztési programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre. Ez is azt mutatja, hogy a következő évek nagy agrárpolitikai feladata a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítése. Kitűzött cél, hogy minél magasabb legyen a hazai termékek aránya és az exportteljesítmény is növekedjen, tehát a magyar élelmiszeripar magas hozzáadott értékkel, hazai és nemzetközi szinteken is elismert legyen.

A helyettes államtitkár kiemelte, az elmúlt években a covid és az infláció hatására megváltoztak a vásárlási szokások, ezt szem előtt tartva az agrártárca folyamatosan kommunikál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és más iparági szereplőkkel, és közösen hozzák meg a változó, piaci igényekhez alkalmazkodó szabályozást és döntéseket – olvasható az AM közleményében.