A kormány a veszélyes időkben is a családok és a nyugdíjasok oldalán áll

Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatták a gazdasági körülményeket, ám a kormány célja a veszélyes időkben is a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme, valamint Magyarország biztonságának megőrzése.

A költségvetés maradéktalanul biztosítja az ország működtetéséhez és a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásához szükséges forrásokat. A kormány a tavalyi év után idén is csökkenti a költségvetési hiány és az államadósság szintjét.

Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1525,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1532,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 58,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

A nyugellátási kiadások 274,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, ami 27,4%-os növekedést jelent. A kiadásnövekedés oka egyrészt a tavaly júliusban és novemberben végrehajtott 3,9%-os, illetve 4,5%-os évközi kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, másrészt az idén januárban végrehajtott 15%-os nyugdíjemelés hatása, ami a 13. havi nyugdíjakra is kiterjedt.

A kormány célja, hogy stabilan visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára, amelyben 2022-ben is látványos eredményt értek el: a kitűzött hiánycélt tartották, az államadósságot pedig a vártnál jobban csökkentették. A 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a GDP 3,9 százaléka. A kormány azzal számol, hogy ha a GDP 2023-ban 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítják, gyorsítva a 3 százalékos vagy az alatti deficit elérését.