Gazdaság

További beruházásokat sürgetett a világ legkevésbé fejlett országaiba az ENSZ-főképviselő

A koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás, az ukrajnai háború hatásait az adott országokban élő mintegy 1,2 milliárd ember sínyli meg leginkább

A legkevésbé fejlett országokba történő állami és magánberuházásokat sürgetett pénteken az ENSZ érintett országokért felelős főképviselője, és hangsúlyozta: a hosszú távú cél továbbra is az, hogy ezen országok ne szoruljanak segélyekre.

Rabab Fatima újságíróknak azt mondta, a koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás, az ukrajnai háború hatásait az adott országokban élő mintegy 1,2 milliárd ember sínyli meg leginkább.

A főképviselő néhány nappal a legkevésbé fejlett országoknak szentelt dohai konferencia előtt rámutatott arra, hogy a pandémia a többi között a fejlesztések terén tett előrelépéseket is elsöpörte, ezért sokkal több befektetésre lesz szükség, ha továbbra is ragaszkodnak a fenntartható fejlődési célokhoz.

Az ENSZ 2015-ben megfogalmazott, 2030-ig tartó fenntartható fejlődési programját (SDG) alkotó 17 fő cél a szegénység elleni küzdelemtől az oktatás fejlesztésén át esélyegyenlőségi, gazdaságélénkítési, nemzetközi partnerségi és környezetvédelmi célkitűzésekig terjed.

Rabab Fatima kiemelte: a program nem lesz sikeres, „ha éppen a leginkább elmaradottakat felejtik el”.

Noha a főképviselő reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő donorországok konkrét vállalásokat tesznek, elmondta, a legkevésbé fejlett országoknak nem érdekük, hogy hosszú távon segélyekre rendezkedjenek be. „Abban kell nekik segíteni, hogy erőssé váljanak a jövőbeni válságokkal, pandémiával és egyebekkel szemben” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá hogy sok ilyen ország rendelkezik erőforrásokkal, például ásványkincsekkel – elsősorban Afrikában –, valamint ezekben az országokban rendszerint a társadalom is viszonylag fiatal.

Kapcsolódó írásaink