Jövőre visszaválthatók lesznek a PET-palackok

Csupán 2018-ban 359 millió tonna műanyagot gyártottunk a világon – derül ki az Európai Unió adataiból. Magyarországon például évente legalább másfél milliárd PET-palack kerül forgalomba a Greenpeace tavalyi közlése szerint. A jelentősen megnövekedett műanyagtermeléssel párhuzamosan a műanyaghulladékok éves mennyisége is rendkívüli mértékben emelkedik. Szinte nem is telik el úgy hét, hogy ne érkeznének híradások a műanyagszemét környezetünkre, legfőképp a vizeinkre és állatvilágukra gyakorolt pusztító hatásáról.

Az uniós tagállamok – köztük hazánk is – számos intézkedést tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a műanyaghulladékok volumenét, ami mindannyiunk közös érdeke. Az Európai Unió egyik legutóbb közzétett összefoglalója arról tanúskodik, hogy megsemmisítésüknek az energetikai hasznosítás az egyik legnépszerűbb formája kontinensünkön, 42,6 százalékukat „hatástalanítjuk” ily módon – tájékoztatott Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője. A hulladékgazdálkodási szakember rámutatott: ezt 32,5 százalékos aránnyal az újrafeldolgozás követi, ám 24,9 százalékuk továbbra is – válogatatlan formában – a lerakókban vagy az égetőkben végzi. Mivel pedig az unión belül egyelőre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre, az újrafeldolgozás céljából összegyűjtött hányad mintegy ötven százalékát EU-n kívüli országokba szállítják. Kína legutóbbi, e hulladéktípus bevitelére vonatkozó korlátozásai azonban valószínűleg tovább csökkentik az EU exportját. Mindez a műanyaghulladékok felhalmozódásának, égetésüknek és lerakásuknak a fokozott kockázatát jelenti. A műanyagtermelés csökkentésével egyidejűleg tehát növelnünk kell, illetve hatékonyabbá kell tennünk a hasznosításukat, amire egyebek mellett a körforgásos gazdasági modell és klímabarát módszerek alkalmazása révén igyekszik megoldást találni az unió – magyarázta Agatics Roland.

A hulladékgazdálkodási szakember emlékeztetett: az EU konkrét célokat tűzött ki a polietilén-tereftalát kapcsán, azaz a PET-palackokkal összefüggésben, amelyek szigorúbb szabályozás alá kerülnek. Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó uniós irányelv szerint 2025-től legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk, ami 2030-ra 30 százalékra emelkedik. Emellett ugyancsak 2025-re a tagállamoknak 77 százalékos, 2029-re pedig 90 százalékos visszagyűjtési arányt kell teljesíteniük a forgalomban lévő műanyagpalackok tekintetében, amelyeknek egyúttal rögzített kupakokkal és fedelekkel kell majd rendelkezniük. Az ügyvezető hozzátette: a fenti célkitűzések megvalósítását szolgálja többek között az eldobható italcsomagolások – a PET- és üvegpalackok mellett az alumíniumból készült italosdobozok – visszaváltása is, amely 2024. január 1-jétől lesz kötelező Magyarországon.

Nemzetközi tanulmányok szerint az előírt begyűjtési arány elérését a betétdíjas rendszer, a Deposit-Refund System segíti a legjobban. Jelenleg a tagállamok kevesebb mint fele él ezzel a megoldással, Németországban például többféle betétdíjat alkalmaznak a különböző műanyag palackok és dobozok esetében, amelyeket egyebek mellett speciális automatákban lehet visszaváltani. Nem elhanyagolható tény, hogy ezek a hulladékok száz százalékban hasznosíthatók, és a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésével egyúttal az újrafeldolgozáshoz elengedhetetlen, úgynevezett tiszta hulladékáram is hatékonyabban biztosítható a jövőben. Ezen intézkedés eredményeként – tette hozzá a szakember – hazánkban lényegesen növekszik majd az egyszer használatos italcsomagolások, köztük a PET-palackok szelektív gyűjtésének mértéke, vagyis csökkenni fog a hulladék mennyisége, továbbá hasznosításuk aránya is számottevően emelkedik. Ennek köszönhetően tehát a környezeti terhelés csökkentéséhez e téren is jelentősen hozzájárul majd Magyarország – emelte ki a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.