Gazdaság

Kevesebbet költenek ruhára az egyetemisták

Étkezésre és lakhatásra viszont többet áldoznak, mint egy éve

Az egyetemisták kiadásai 10-25 százalékkal nőttek egy év alatt, és a többség arra számít, jövőre még nehezebben jön majd ki a pénzéből. Főleg az étkezésre és a lakhatásra költenek többet a felsőoktatásban tanulók, de túlnyomórészt így is elégedettek jelenlegi anyagi körülményeikkel - derül ki az EFOTT fesztivál kutatásából, amely több mint 1100 kitöltőjének köszönhetően jelenleg a legátfogóbb felmérés az egyetemisták pénzügyi helyzetéről és anyagi lehetőségeiről.

A magyar egyetemisták több mint 20 százaléka teljesen elégedett jelenlegi vagyoni helyzetével – derül ki az EFOTT fesztivál átfogó online felméréséből, melyet 1171-en töltöttek ki. A válaszadók 56 százaléka azonban úgy érzi, hogy jelentősen befolyásolja az életét a mindennapi megélhetési költségek emelkedése. A legtöbben úgy számolnak, hogy 10-25 százalékkal nőttek kiadásaik az elmúlt évhez képest.

„Leginkább az étkezési kiadásokban, valamint a szórakozásra és a lakhatásra fordított összegekben érzékelhető a növekedés. Ez sajnos akár jelentős nehézségeket is okozhat a fiataloknak, hiszen az egyetemisták vásárlói kosarának jelentős részét alkotják a fenti kiadások. Lakhatásra átlagosan 50 és 180 ezer forint között költenek a felmérés résztvevői. A felsőoktatásban tanulók átlagosan 50-60 ezer forintot fordítanak egy hónapban étkezésre, szórakozásra pedig 20-40 ezer forint megy el egy hónapban, de van, aki úgy nyilatkozott: bőven 100 ezer forint felett költ erre” – tájékoztat Budai Marcell, az EFOTT fesztivál sajtófőnöke.

Az EFOTT, az ország legnagyobb hallgatói fesztiváljaként azért indította el online felmérését, hogy átfogó képet kapjon az egyetemisták pénzügyi helyzetéről és anyagi lehetőségeiről. Céljuk, hogy a kutatást minden évben megismételjék.

A felmérésben a kitöltők 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozik valamit a tanulás mellett, és ebből rendszeres jövedelme van. Ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap. Mindössze 6 százalékuk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. 79 százalékuk tud havonta félretenni valamilyen összeget.

A növekvő árak miatt a válaszadók háromnegyede csökkentette kiadásait az élet valamely területén: a legtöbben (77 százalék) a szórakozáshoz kapcsolódó kiadásokon faragnak, az étkezésen pedig 61 százalékuk próbál spórolni.

Ruhákat is jóval megfontoltabban választanak, mint korábban.

Az egyetemisták várakozásai jelentősen megoszlanak a jövő évi anyagi helyzetüket tekintve: a legtöbben (35%) arra számítanak, hogy 2023-ban romlani fog az anyagi helyzetük, de közel hasonló arányban (31%) vannak azok, akik javulást várnak a következő évben.

Kapcsolódó írásaink