Gazdaság
Megéri bevezetni az eurót Magyarországon? – INTERJÚ
A legnagyobb kihívást a fiskális és a monetáris kritériumok jelentik
– Egész pontosan mik az euróbevezetés kritériumai?
– Elsősorban vannak fiskális kritériumok, a három százalék alatti GDP arányos deficit és a hatvan százalék alatti államadósság. A monetáris kritériumokat bonyolult képletek határozzák meg. Esetükben egy bizonyos infláció– és kamatszint alatt kell lennie az országban az inflációnak illetve az államkötvényre vonatkozó piaci kamatoknak.
Továbbá gyakorlatilag a nemzeti valutának egyéves időtartamban viszonylag stabilan részt kell vennie az euróhoz rögzített árfolyamrendszerben. Intézményi kritérium is létezik. Ez azt jelenti, hogy az ország elfogadja az eurót a monetáris politikai rendszerében, ami egy törvényváltozással tulajdonképpen teljesíthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank státusza ne legyen kizárólagos a rendszerben. Tehát a kihívást a fiskális és a monetáris kritériumok jelentik.
– A bevezetést követően mikor valósulhatna meg Magyarországon a valuta forgalomba helyezése?
– Technikailag ez két év, ugyanis le kell telnie ennek az egy év „előszobának”, igazolva, hogy szinten tud maradni az árfolyam, hiszen az euró valójában egy rögzített árfolyamrendszer az országok között. Mindig a következő évben vizsgálják meg, hogy a kritériumok teljesültek-e. Ezt követően a második év utáni január elsejével lehet bevezetni az eurót. Gyakorlatilag nem ilyen rugalmas és rózsás a helyzet.
A gazdasági és nem gazdasági helyzet következtében az infláció és a kamatszint nem állnak a megfelelő szinten, sem olyan kiinduló állapotban, hogy egyáltalán érdemes lenne a rögzített árfolyamhoz kötni a forintot.
– Milyen előnyei lennének a kezdeményezésnek?
– Az előnyök között van alapvetően, hogy az euróval költségmegtakarítás érhető el, ami a devizaátváltás kiiktatásából származik. Az átváltáson a pénzváltók, bankok nyernek, a nem pénzügyi szereplők pedig valamennyi költséget vállalnak.
A másik tipikus előnye az, hogy mivel eurózóna önmagában nagy, ezért egy viszonylag jól eladható és könnyen megszerezhető deviza övezetéhez csatlakozik Magyarország. Innentől kezdve sokkal likvidebb és kevésbé kockázatos lenne az euró, mint a forint, ami megjelenne az alacsonyabb kockázati prémiumokban és a kamatokban.
Továbbá az euró világszinten is meghatározó pénzforgalmat jelent, ezért az eurózónán kívüli vállalatok, államok a bankrendszereken keresztül veszik meg az eurót. Beleszólása van a tagország központi bankjának és az eurózónán belüli országoknak az európai központi banki rendszer döntéshozatalában.
– Az előnyök mellett milyen hátrányokkal kell számolni?
A hátrányokat érdemesebb a felzárkózó gazdaság szemszögéből nézni, ugyanis ha elveszítjük a monetáris szuverenitást, az átkerül nemzetközi szintekre. Ebben az esetben egy versenyhátrányban lévő gazdaság nem olyan költséghatékony, termelékeny, nincs akkora tőkefelhalmozása, tehát külföldi tőkeberuházásoktól erősebben függ, mint a fejlettebb országok.
Itt fontos szerepe van annak, hogy rövid távon mindig képes legyen egy adott ország szinten tartani vagy kiigazítani a költségverseny-képességét, a munkabér versenyképességét elsősorban azzal, hogy egy kicsit mindig lejjebb értékelődik a forint az euróval szemben.
Ha hosszú távú tendenciát nézünk, akkor ha nem lettek volna válságok, sem spekuláció a forinttal szemben, akkor is lenne éves átlagban tízszázalékos gyengülés a forint-euró árfolyamban, amelyet az MNB nem ellensúlyoz. Ez a bérköltségeknél, beruházói költségeknél tőkevonzó képesség, ami elsősorban a feldolgozóipart érinti. Nemcsak a külföldi beruházók esetében fontos, hanem az exportőrök számára is egy folyamatos, rövid távon kiigazódó versenyképességi támogatást jelent.
Leszűkítve egy feldolgozóipari fókuszú munkaalapú, kiterjesztett foglalkoztatású gazdaság esetében, amely igyekszik felzárkózni, ez a folyamatos költségversenyképesség-kiigazító eszköz hasznosnak bizonyul egészen addig, míg fel nem zárkózik termelékenységben, technológiai fejlettségben. A másik nagy hátrány igazából a mostani inflációs környezetben nyilvánult meg markánsan. Nem minden gazdasági körülmény között alkalmas eszköz az egységes monetáris politika. Az árstabilitást egy pozitív értéknek tekintik, hiszen kiszámíthatóságot és gazdasági aktivitást hoz.
Viszont az látszik, hogy az eurózónában 2022-ben előfordulhatott az, hogy miközben egyes országokban hat-nyolc százalékos infláció volt, addig más országokban 18-20 százalékos az infláció, ami egy gazdaságpolitikai tehetetlenséget jelent. Ez szintén egyfajta kockázat. Nem arról van szó, hogy az önálló monetáris politika automatikusan hozza az árstabilitási biztonságot, de az az érv, hogy az eurózóna stabilitást garantál, biztonságot jelent, az nem minden körülmények között igaz.
– Az elmúlt években a magyar gazdasági növekedés meghaladta az euróövezeti átlagot, és többek között ennek eredményeként egy nominálisan nagy bérnövekedés is történt. Ha viszont euróban számítjuk, akkor a béremelkedés azért nem volt olyan gyors ütemű, sem jelentős mértékű. A magyar forint leáldozóban van?
– Amire a gazdaságpolitika is fókuszálni szokott, az az, hogy a bérekből hogyan élünk meg az adott helyen. Van egy értelmezési különbség, abszolút összegben például nem vagyunk olyan gazdagok, mint a portugálok, így ha átköltöznénk Portugáliába vagy Szlovákiába, akkor a magyar bérekből rosszul élnénk. Viszont Magyarországon a magyar bérekből átlagosan jobban lehet megélni, mint Szlovákiában a szlovák bérekből vagy Portugáliában a portugál bérekből.
– Az euró bevezetése milyen hatással lenne az inflációra?
– Mérsékelné az inflációt. Azonban összetettebb probléma, hogy van egy olyan közgazdaságtani vita, hogy gyenge forinttal legyen bevezetve az eurót vagy erős forintárfolyammal. Például 400 forinttal, vagy 350 forinttal váltsunk euróra? Ezt a közgazdasági vitát a politika csak egyféleképpen tudja megoldani: az erős árfolyamot, a 350 forintos árfolyamot választaná. Ezzel felértékelné rövid távon a bérek, a megtakarítások és a vagyoneszközök értékét.
Másrészről ilyenkor a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben felfelé kerekítik ilyenkor az árakat, ami viszont pont hogy inflációs hatással jár. Jelenleg sok költséginflációs tényező van, ami bőven túlmutat azon a problémán és kétjegyű számban tarthatja a magyar inflációt, függetlenül attól, hogy euró vagy forint van használatban.
– Mit okozna ez a munkaerőpiacon és a hitelintézetekkel?
– A munkaerőpiacon Szlovákia esetében az történt az euró bevezetésével, hogy viszonylag erős árfolyamon váltottak át euróra, ezáltal pár százalékkal felértékelődtek a bérek, hat-nyolc százalékkal.
A 2010-es évektől kezdve gyakorlatilag lehetetlenné vált az, hogy a szlovák béremelkedést mindig egy kis szlovák koronagyengüléssel kompenzálják. Emiatt a korábban legmagasabb foglalkoztatottságú Szlovákiától a visegrádi csoportban mindenki elvette a munkahelyeket és beruházásokat. Ugyan történik egy jóléti növekedés, felértékelődnek a bérek, a vagyonok az euróbevezetésével, majd pedig lassulás következik a gazdasági növekedésben.
A hitelintézeteknél azt a kérdést kell feltenni, hogy az OTP-nek előnyös-e, ha bekerül az eurózónába? Az OTP az eurózónánk kívüli leánybankjai felé tudna eurót is hitelezni, ami mindenképpen előnyös pozícióba helyezné az OTP-t.
A másik kérdés, hogy az eurózónában kockázatos piacra kerülne-e az OTP? Versenyhelyzet szempontjából kevésbé érintené az OTP-t a magyar hitelpiacon, hiszen továbbra is a meglévő nyolc-tíz fontos kereskedelmi bank határozná meg a versenykörnyezetet. Viszont a bankszektorban, mivel alacsonyabb a kockázati prémium az eurózónán belül, mint a forint esetében, olcsóbb hiteleket is tudnának kínálni, aminek gazdaságélénkítő hatása is lenne.
– Kell-e tartani olyan drágulási dömpingtől, mint Horvátországban?
– A szolgáltatások esetében a felfelé kerekítés egyszeri hatás lenne, ami rögtön megemeli az árakat az euró bevezetésénél. A gyakorlatból úgy tűnik, hogy ezt jellemzően nem tudja kontrollálni egy ország kormánya, hiába igyekszik közbelépni és kivizsgálni a versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelem.
De ez egyszeri hatás, ami aztán kisimul egy éven túli viszonylatban, tehát utána már ez nem határozza meg az éves inflációt sem, és nem hat az árak növekedésére sem.
