Hazai és nemzetközi szaktekintélyek vitatták meg a jövő gazdaságát

A neves előadók részvételével zajlott esemény középpontjában a jegybanki digitális valuták iránti növekvő érdeklődés és a központi bankok zöldgazdaság előmozdításában játszott szerepe állt. A konferenciát megelőző gála keretében átadták a Magyar Nemzeti Bank által alapított díjakat: a Lámfalussy-díjat, amelynek célja, hogy elismerje azon nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, amelyek befolyással bírnak a nemzetközi monetáris politikára, valamint az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjat, amellyel a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő munkát végző fiatal szakembert jutalmazza minden évben a jegybank.

2023-ban a Lámfalussy-díjat Robert Holzmann osztrák jegybankelnök, a Popovics-díjat pedig Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója vehette át.

Robert Holzmannt 2019-ben nevezték ki az osztrák nemzeti bank elnökévé. Ezt megelőzően nemzetközi szervezeteknél (Világbank, IMF, OECD) töltött be rangos pozíciókat, továbbá a tudományos életben is aktív volt. 41 könyvet és több mint 200 cikket publikált pénzügyi, költségvetési és szociálpolitikai témákban.

Kuti Zsolt 2008-ban kezdte MNB-s szakmai pályafutását. 2014-től a monetáris politikai stratégiai döntések előkészítéséért felel, kezdetben igazgatóként, majd 2021-től ügyvezető igazgatóként.

A 2023. évi Lámfalussy-konferencia előadásai és szakmai beszélgetései a központi bankok pandémiát követő tevékenységének új dimenzióit járták körül. Nyitóbeszédében Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte, hogy a jegybankok számára világszerte – és különösen térségünkben – az első számú ellenség az infláció. E megváltozott nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzetben a monetáris és a fiskális politikai döntéshozóknak együttműködve kell példátlan intézkedéseket hozniuk. Az idei Lámfalussy-díjas, Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke előadásában méltatta Lámfalussy Sándor rendkívüli és gazdag munkásságát, amely a jelenlegi, turbulens gazdasági helyzetben nagyobb értékkel és jelentéssel bír, mint azt gondolnánk. A jegybankelnök Lámfalussy híres szavait idézve hangsúlyozta, hogy „a monetáris politika művészet marad, nem pedig tudomány”.

Robert Holzmann előadásában bemutatta a jelenlegi inflációs környezet kialakulásának gyökereit, valamint rámutatott az ebből fakadó akut gazdasági kihívásokra. Catherine L. Mann, a brit jegybank monetáris tanácsának tagja, a rendezvény kiemelt felszólalója beszédében elmondta, hogy a sokkok együttes hatása révén a jelenlegi gazdasági visszaesés különbözik a korábbi évtizedekben tapasztalt recesszióktól. Szerinte az energia-, az élelmiszer- és a nyersanyagárak gyors növekedése következtében megugró infláció miatt a jegybankoknak fenn kell tartaniuk a magasabb inflációs várakozást, mivel az inflációs dinamika alábecsülésének jelentős gazdasági költségei vannak.

A konferencia egyik központi témája a jegybanki digitális valuták iránti növekvő érdeklődés volt, amelynek keretében megállapítást nyert, hogy a digitalizáció globális megatrenddé vált, a digitális pénz attól válhat sikeressé, hogy minél többen használják – ez pedig a jegybankok részéről komplex projektmenedzsment-szemléletet követel meg. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a CBDC-k elmúlt évekbeli sikerei ígéretesek, a digitális pénz több hatékonyságot, pénzügyi integrációt és innovációt eredményez. Két szempont is felmerült a panelbeszélgetés résztvevői között, egyrészt a retail (kiskereskedelmi használatú)-CBDC kutatások fontossága, másrészt a határon átnyúló fizetések során történő digitális pénzhasználat.

A konferencia második szekciója a zöldgazdaság előmozdítására összpontosított. Sean Kidney, a Climate Bonds Initiative vezetője kiemelte, hogy a világ elkerülhetetlen és hatalmas változások elé néz. Ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodás árnyékában kell rájönnünk, hogyan tehetjük sikeressé és ellenállóvá gazdaságainkat. Az elmúlt évek sorozatos krízisei rávilágítottak arra, hogy minden esemény visszavezethető a természetes környezetünk megbomlott rendjére. A zöldkötvények népszerűsége tehát remek mutatója annak, hogy a változásra igény van, és ez a változás már meg is kezdődött.

A konferenciasorozat elindítását a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság motiválta, amely alapjaiban rengette meg a közgazdaságtant, és új megvilágításba helyezte a megoldottnak hitt kérdéseket. A paradigmaváltás korszakában kulcsfontosságú, hogy a legmagasabb szintű nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitikai döntéshozók véleményt cseréljenek az újonnan kialakuló gazdasági világrendről. A gazdasági és pénzügyi integráció magas szintje szükségessé teszi a 3/3 véleménycserét, az intézkedések összehangolását és a kapcsolati hálózatok megerősítését az európai és Európán kívüli döntéshozók és gazdasági véleményformálók között.