Gazdaság

A METU célja, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb magánegyetemévé váljon

Az eddigi jó tapasztalatok, hagyományok őrzése és új perspektívák megnyitása: röviden talán így lehetne összefoglalni a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) új rektorhelyettesének elképzeléseit és rövid illetve középtávú terveit. Ezek részleteiről kérdeztük Vasa László professzort.

A METU célja, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb magánegyetemévé váljon
Vasa László rektorhelyettes a tudományos és innovációs terület felelőse a Budapesti Metropolitan Egyetemen
Fotó: Metropolitan.hu

Januártól új rektorhelyettese van a Budapesti Metropolitan Egyetemnek: Vasa László a tudományos és innovációs terület felelőse ebbéli tisztségében. Tekintettel arra, hogy a Metropolitan Egyetemmel kapcsolatban éppen ez a két terület bír kiemelkedő jelentőséggel, arra kértük a rektorhelyettest, vázolja a Magyar Hírlap olvasói számára, hogy rövid és középtávon milyen változásokra számíthatunk a METU életében, azaz mi az, amit az egyetem eddigi irányvonalából kiemelkedőnek és megőrzendőnek tart, illetve milyen újításokra lehet számítani?

– A Budapesti Metropolitan Egyetem a magyar felsőoktatás több területen is úttörő intézménye; az első magán-felsőoktatási intézmények között került megalapításra, kurrens szakokkal és már a kezdetektől jelentős hallgatói érdeklődés mellett. A külföldi hallgatók teljes hallgatói létszámon belüli aránya nem csupán Magyarországon, de a közép-európai térségben is kiemelkedő (Magyarországon arányaiban ezen az egyetemen tanul a legtöbb külföldi hallgató); e tekintetben kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a külföldi hallgatók mindegyike piaci alapon folytatja tanulmányait. Az egyetem az oktatás-módszertanban is jelentős újításokat vezetett be az „Alkotóegyetem” illetve „myBrand” koncepciók keretében. Az intézmény hazánkban a felsőoktatási intézmények közül elsőként honosította meg a TEDx rendezvényeket. Az egyetem gyakorlatorientált, rugalmas képzései mind a hazai, mind a külföldi hallgatók körében népszerűek. Elmondható, hogy az egyetem Magyarország egyik legrugalmasabb és a vállalati szférában leginkább elismert felsőoktatási intézménye, egy kiváló oktatóegyetem.

A legutóbbi időszak fejleménye, hogy a kialakulóban lévő egyetemi stratégia az eddig is jelen lévő kutatási és innovációs tevékenységek erősítését célozta meg. Ennek keretében fenntarthatósággal és versenyképességgel foglalkozó kutatóközpont került megalapításra, illetve folyamatban van a szintén fenntarthatóságra fókuszáló – METU-szokásokhoz híven több területen is úttörő – doktori iskola megalapítása. Napjaink nemzetközi felsőoktatási rangsorok okozta kényszerei, illetve a piaci szereplők elvárása miatt is elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás, a kutatás és az innováció szerves egységet képezzen, illetve, hogy a kutatási eredmények disszeminációja aktív eleme legyen az egyetemi brandnek és hatásnak.

Újításként a magasan jegyzett nemzetközi folyóiratokban történő publikációs tevékenység ösztönzőrendszerének kidolgozását, az egyetem által kiadott tudományos folyóiratok egységes rendszerben történő kezelését, a tudományos utánpótlás-nevelés erősítését, valamint nagy reputációval bíró külföldi professzorok meghívását emelném ki. Emellett elengedhetetlen, hogy a METU hagyományosan erős vállalati kapcsolatrendszerét is bevonjuk az egyetem tudományos életébe, hiszen az igazi kihívás és hajtóerő a céges elvárásoknak megfelelés a kutatási és innovációs területen is. A vállalatokkal folytatott, megrendelés alapú kutatás-fejlesztési projektek kiemelkedő fontosságúak az egyetem és a vállalati szféra kapcsolatában. Szükséges azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol az egyetem által nyújtandó tudás és network értékkel bír a partnerek számára.

– Az innováció iránti elköteleződés a műszaki iparágakban a legszembetűnőbb, noha az újítás, illetve a megújítás iránti igény számos más területen is jelen van. A Metropolitan Egyetem ilyen szempontból mely szférákra helyezi a hangsúlyt?

– A METU egy olyan különleges intézmény, ahol nem csupán foglalkozunk az innovációs tudás módszerek átadásával, hanem maga a szervezet is egyfajta „living lab”-ként működik: folyamatos innováció van jelen az oktatásmódszertan, a folyamatszervezés és például a kommunikáció terén is. Nagy erősségünk, hogy a hallgatók egy ab ovo innovatív környezetben folytatják tanulmányaikat, melynek során – szintén egyedülálló módon – különböző, a kötelező tanórákon túlmutató tudás– és készségelemekkel gazdagítják a portfóliójukat, ezáltal javítva esélyeiket a kompetitív munkaerőpiacon. Kitörési pontként azonosítható a művészeti kar számos területe az animációtól a dizájnon át a divat– és textiltervezésig. De jelentős potenciál van a kommunikációs, üzleti tudományok és turizmus területeken is.

– A Metropolitan alkalmazott tudományok egyetemeként működik. Ebben a minőségében milyen szerepe van az intézmény életében a tudománynak és az innovációnak?

– Mint említettem, a METU alapítása, 2001 óta kiváló oktatóegyetem, mely irány nem feltételezte, és nem is követelte meg a komolyabb, nemzetközi szinten látható tudományos és innovációs tevékenységet. Ennek ellenére az egyetem munkatársai derekasan teljesítettek, hiszen az oktatási leterheltség mellett számos értékes kutatás folyt, magas színvonalú publikációk születtek és a hallgatók szép eredményeket értek el a tudományos és művészeti diákköri konferenciákon vagy például a turisztikai innovációs versenyen. Az egyetem jelenleg is négy, tudományos és lektorált minősítésű tudományos folyóiratot gondoz, ami kevés hazai egyetem esetében mondható el, tulajdonképpen egy erőnkön felüli teljesítmény. Az évenkénti publikációk számában nem állunk rosszul. Valóban dilemma az, hogy egy alapvetően oktatási fókuszú alkalmazott tudományok egyetemén milyen erőforrásokat szükséges allokálni, milyen erőfeszítéseket érdemes tenni a tudományos tevékenység fejlesztésére. Véleményem szerint elengedhetetlen a tudományos láthatóság javítása, mely elsősorban fokozottabb publikációs tevékenységet jelent a magasan jegyzett nemzetközi tudományos folyóiratokban, illetve aktívabban kell részt vennünk a nemzetközi kutatási és innovációs hálózatokban. Ugyanis az oktatói minőség, a kutatási tevékenység visszahat az egyetemi oktatásra, azaz fokozottabb kutatási és innovációs tevékenység mellett magasabb színvonalú oktatás és hallgatói mentorálás biztosítható. Nem véletlen, hogy az üzleti iskolák legjelentősebb nemzetközi akkreditációja, az AACSB (Association to Advance Collegiate Schools of Business) kiemelten vizsgálja az adott intézmény oktatóinak tudományos minőségét.

– A Metropolitan nemzetközi kapcsolatrendszerében a tudomány és innováció milyen szerepet tölt be?

– Az egyetem külföldi partnerei kiváló egyetemek, egy-egy régió legjobbjai. Az Erasmus programok keretében nem csupán hallgatói, de oktatói mobilitás is folyik, mely elősegíti a kutatási hálózatok kialakítását, a közös projektek indítását. Ha már innováció, érdemes megemlíteni, hogy német–kazah konzorcium keresett meg minket, akik egy európai pályázat keretében szeretnének minket bevonni az MBA programok fejlesztésébe, ami mindenképpen nagy elismerés. Szintén az elmúlt napok fejleménye, hogy sikerült megnyernünk partnernek a belgrádi ENSZ egyetemet, amellyel már közös – Magyarországon újdonságnak számító – mesterprogramok indításáról tárgyalunk

– Az egyetem hogyan tudja felkutatni és támogatni azokat az oktatókat és hallgatókat, akik hozzá tudnak járulni a Metropolitan tudományos és innovációs irányvonalának erősítéséhez?

– A METU oktatóinak egy része már most is jelentős tudományos tevékenységet folytat, illetve megvan a szándék bennük, mely megfelelő ösztönzőrendszerrel fokozható. Hazai és nemzetközi tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy szükség van néhány külső – magyar és külföldi – kolléga bevonására, akik új tudást, kapcsolatrendszert, igazodási pontot hoznak a szervezetbe és akik képesek a tapasztalataik, tudásuk átadására. Emiatt is tervezem jónevű, jelentős publikációs teljesítménnyel bíró külföldi professzorok meghívását a METU-ra, akik előadásokat tartanak a hallgatóknak, képzik a kollégákat, és közös hálózatokat alakítanak ki. Különösen fontosnak tartom a hallgatók motiválását a tehetséggondozási programokban – tudományos diákköri tevékenység, szakkollégium – való részvételre. Jelenleg olyan programok kialakításán dolgozunk, melyek mindezt lehetővé teszik.

– Mit kínál az egyetem a tudomány és innováció iránt vonzódó diákoknak?

– A tehetséges, tudományos tevékenység iránt érdeklődő hallgatókat a tudományos diákköri és szakkollégiumi tevékenység keretében képezzük és mentoráljuk, valamint stratégiai együttműködések keretében nagy presztízsű kutatóintézeti partnerhálózatunk is rendelkezésükre áll kutatási gyakornoki programok céljából. Az innováció, start-up irányban fogékony diákok esetében tervezzük egy inkubátor létrehozását. Természetesen a doktori iskola megalakulása új dimenziókat jelentene az egyetem utánpótlás-nevelésében, a tehetségek itt tartásában.

– Várhatók-e a közeljövőben jelentősebb újítások az egyetem életében?

– A METU fontos stratégiai célja, hogy nem csupán Magyarország, de Közép-Európa legjobb magánegyetemévé váljon, ennek érdekében kiemelt feladat az egyetem nemzetközi jellegének erősítése: több külföldi hallgató, több külföldi vendégprofesszor, nemzetközi oktatási és kutatási hálózatok, stratégiai vállalati kapcsolatok és gyakornoki programok – mindezt világszínvonalú infrastrukturális háttérrel.

Kapcsolódó írásaink