Gazdaság

Rendre megcáfolja a valóság a baloldalt

Az elmúlt időben számtalan közszereplő intézett kirohanásokat a nyilvánosság előtt, az ország gazdasági összeomlását vizionálva, ahogyan azonban az a Magyar Nemzet cikkéből kiderül, a nyers számok fényében közel sem álluk olyan rosszul, mint azt divatos lett hangoztatni manapság.

A gazdasági helyzet értékelése természetesen elképzelhetetlen bizonyos számadatok nélkül. Ezek közé tartozik többek között az államadósság, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg és a tartalékok mértéke is. Ezeket a számokat vizsgálva azonban egyértelmű kép bontakozik ki a magyar gazdaság helyzetéről.

A költségvetési hiány az egyik olyan mutató, amit előszeretettel vesznek elő azok, akik már a véget vizionálják. Azonban mindenki megnyugodhat, 2021-ben 7,1 százalék volt a deficit, azóta viszont egyre csökken. A tavalyi 4,9 százalékos hiány után idén ha minden jól megy, 3,9 százalék lehet a mérték.

A csökkenést pedig úgy sikerült elérni, hogy eközben 2021-ben még a koronavírus-járvány hatásait nyögtük, rögtön ezután pedig kitört a háború a szomszédban, és az elhibázott brüsszeli szankciók is megérkeztek mellé, még nehezebb környezetet teremtve.

A 2023-as költségvetésből ráadásul a tervek szerint 3400 milliárd forintot költ majd az állam a családokra, majdnem 1400 milliárdot honvédelemre, 2800 milliárdot az oktatásra és szinte forintra ugyanennyit az egészségügyre is.

A másik nagy mutató, az államadósság tekintetében is csökkenés figyelhető meg. 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, ami tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig hetven százalék alá is beeshet, a tervek szerint egész pontosan 69,7 százalékra.

Itt megjegyeznénk, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás utolsó időszakának ugyanezen mutatója a GDP 83,6 százaléka volt. Kicsit azonban kontextusba helyezve a polgári kormány számait, az EU átlaga tavaly az államadósság tekintetében 86,9 százalék lehetett, az eurózónáé pedig még ennél is magasabb, 94,3 százalék.

A külkereskedelmi egyenleg szintén javulást mutat, habár itt mindenképpen beszélnünk kell az energiaárakról. Ennek az az oka, hogy a külkereskedelmi mutató többletét jól láthatóan elfogyasztották a megnőtt energiaárak. A brüsszeli szankciók tehát egyértelműen megbosszulták magukat, hiszen az adatok szerint a magyar energiaimport értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére tíz százalékra is ugorhatott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 6,8 milliárd euró helyett 16,5 milliárdot fizethettünk az energiáért.

Ez azonban egy lehetőséget is rejt magában, hiszen ahogy csökkenek az energiaárak, úgy nyílik mozgástér a kormányzat számára. A tervek szerint idén az energiára fordított összeg 12 milliárd euróra mérséklődhet.

A tartalékok tekintetében egyértelműen kijelenthető, hogy soha egyetlen egy kormány sem tudott még ennyi devizatartalékot felhalmozni. A decemberi bevonásoknak köszönhetően, valamint a magyar államkötvények iránti háromszoros keresletnek hála, a devizatartalékunk januárra elérte a 42 milliárd eurót.

Ez mindenképpen jobb, mint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által teremtett helyzet, amelynek következtében a Nemzetközi Valutaalaptól 12,3 milliárd eurós, az Európai Uniótól pedig 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt volt kénytelen felvenni az ország.

Kapcsolódó írásaink