Veszélybe került az egyik legfontosabb élelmiszeripari alapanyag

A világ egyik legnagyobb termelője az export leállításával tiltakozik az ellen a december végén elfogadott új uniós szabályozás ellen, amelynek célja a dél-ázsiai esőerdők védelme. Az erdőirtás felelős ugyanis az éghajlatváltozáshoz vezető üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 10 százalékáért.

Az Európai Unió elfogadott egy olyan új jogszabályt, amely arra hivatott, hogy megakadályozza a vállalatokat abban, hogy erdőirtással összefüggő árukat értékesítsenek az uniós piacon.

A törvény értelmében az EU-ba történő értékesítés előtt a vállalatoknak be kell mutatniuk egy olyan megfelelőségi nyilatkozatot, amely igazolja, hogy az ellátási láncuk nem járul hozzá az erdők pusztulásához, ha ezt nem teszik, akkor az adott vállalat uniós tagállamban elért forgalmának 4 százalékáig terjedő bírságra számíthatnak. A vállalatoknak ellenőrizhető módon igazolniuk kell, hogy mikor és hol állították elő az árukat, és azt, hogy azokat nem olyan földterületen termesztették, amelyek 2020 után erdőirtással érintettek.

A jogszabály kiterjed a marhahúsra, a szójára, a kakaóra, a kávéra, a fára, a pálmaolajra, illetve bizonyos származékos termékekre: a csokoládéra, a bőrre, a bútorokra, a pálmaolaj-származékokra.

Malajzia az új uniós jogszabály elleni tiltakozását nemzetközivé szélesítené ki, és a Pálmaolajtermelő Országok Tanácsának (CPOPC) tagjait is bevonná. Malajzia és Indonézia – a világ két legnagyobb pálmaolaj-termelője – egyeztetésbe is kezdett az ügyben, Fadillah Yusof malajziai miniszter szerint.

„Ha szakértőket kell bevonnunk a tengerentúlról, hogy ellensúlyozzuk az EU bármilyen lépését, akkor azt meg kell tennünk, vagy az is lehet, hogy egyszerűen leállítjuk az Európába irányuló exportot, és más országokra összpontosítunk" – mondta Fadillah egy interjú során.

Környezetvédő aktivisták a délkelet-ázsiai esőerdők féktelen kiirtásáért a pálmaolajipart hibáztatják, holott az elmúlt években Indonézia és Malajzia minden ültetvénye kötelező fenntarthatósági tanúsítási szabványt hozott létre. A Pálmaolajtermelő Országok Tanácsának (CPOPC) tagjait Fadillah azzal kereste meg, hogy minél előbb fogjanak össze, és lépjenek fel közösen a pálmaolaj fenntarthatóságával kapcsolatban felhozott alaptalan vádakkal szemben.

Michalis Rokas, az EU malajziai nagykövete tagadta, hogy az erdőirtási törvény akadályokat állítana a malajziai export elé, szerinte az unió nem tiltja meg a pálmaolaj behozatalát az országból. Elmondta: a törvény minden országban – beleértve az EU-tagállamokat is – termelt árura egyaránt vonatkozik, és célja annak biztosítása, hogy az árutermelés ne vezessen további erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz.

Joko Widodo indonéz elnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök megállapodtak abban, hogy a CPOPC révén megerősítik az együttműködést, és küzdeni fognak a pálmaolajjal szembeni megkülönböztetés ellen. A Malajziai Pálmaolaj Tanács adatai alapján kiderült, hogy az EU a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-importőre.

Az élelmiszeriparban legtöbbször alapvető élelmiszerekben, gabonapehelyben, leveskockában, friss és tartós pékárukban, snackekben, süteményekben, csokoládékban bukkan fel, de rengeteg pálmaolajat tartalmaz sokak kedvelt mogyorókrémje is. A pálmaolaj ára alacsonyabb a többi olajnövényből nyert olajénál, kedvező fizikai tulajdonságai miatt helyettesítheti akár a tejzsírt is.

2021-ben a NAK adatai szerint világviszonylatban 70 millió tonna pálmaolajat termeltek, ezt követi szójaolaj (60 millió tonna), a repceolaj közel (30 millió tonna) és a napraforgó olaj (kicsit több 20 millió tonna).

Ha a pálmaolajat a felhasználható növényolajok köréből kizárnák, akkor a kieső olaj pótlásához a jelenleginél körülbelül tízszer nagyobb termőterületre lenne szükség.