Gazdaság

Patai Mihály: Az azonnali fizetésé a jövő

Az Európai Bizottság azon a helyzeten kíván változtatni, amelyhez képest Magyarország már csaknem hároméves előnyben van – jelentette ki Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki szerint az azonnali fizetések terén a fejlesztések itthon is folytatódnak.

Patai Mihály: Az azonnali fizetésé a jövő
Patai Mihály szerint az azonnali fizetésé a jövő a pénzforgalomban
Fotó: MH

Az Európai Bizottság tavaly októberben szabályozási javaslatot tett közzé az azonnali fizetések európai szabályozásáról. Ehhez képest az MNB a világon egyedülálló módon indította útjára az azonnali fizetési rendszert még 2020. március 2-án, amelynek keretében minden banknak kötelezően csatlakoznia kellett, és alapszolgáltatásként kell nyújtaniuk lakossági és vállalati ügyfeleik számára az azonnali fizetéseket, mutatott rá Patai a Világgazdaságnak adott interjúban.

Patai szerint az MNB célja az volt, hogy a pénzügyi tranzakciók minél nagyobb részét elektronikus útra terelje, és ezáltal is támogassa a hazai gazdaság versenyképességét. „Európában akkor még nem volt ilyen jellegű szabályozói kezdeményezés, így az azonnali fizetést kínáló bankok aránya mindössze 70 százalék körüli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a mai napig nem érhető el minden európai fogyasztó számára az azonnali fizetési szolgáltatás, szemben a magyar gyakorlattal. Bátran mondhatjuk, hogy a bizottság tehát most azon a helyzeten kíván változtatni, amelyhez képest Magyarország már közel hároméves előnyben van” – szögezte le Patai Mihály.

A jegybankalelnök ismertetése szerint az Európai Bizottság jelenlegi javaslatának fő célja az, hogy minden európai fogyasztó számára elérhető legyen az – euróalapú – azonnali fizetési szolgáltatás. Emellett az Európai Bizottság szeretné azt is elérni, hogy az új fizetési mód kedvező árakon álljon a fogyasztók rendelkezésére: a javaslat szerint a bankoknak azonos áron kell kínálniuk az azonnali és a „hagyományos” átutalásokat, azaz nem lehet prémiumszolgáltatásként nyújtani az azonnali fizetést. A javaslat harmadik eleme a biztonságra fókuszál, és előírná a bankoknak, hogy egy külön ellenőrzést végezzenek el a kedvezményezett fél nevével és számlaszámával – az utóbbi ponttal kapcsolatban azonban még számos tisztázandó kérdés van. Negyedik elemként átalakulna a határon átnyúló azonnali fizetési tranzakciók szankciós ellenőrzése is annak érdekében, hogy – a biztonság megtartása mellett – minél kevesebb hibás találat legyen a szűrésen, ez nagyban segítheti az azonnali fizetési rednszer elterjedését egész Európában.

„Jelenleg ugyanis a bankoknak minden határon átnyúló tranzakció esetében vizsgálniuk kell, hogy a fogadó személy nincs-e fent valamilyen pénzmosás elleni szankciós listán, ám túl sok euróalapú azonnali fizetés akad fenn ezeken a szűréseken, ami ellehetetleníti az erre a fizetési módra épülő szolgáltatásokat. A hazai bankoktól ezen pontok mindegyike fejlesztést követel majd, ám ennek mértéke intézményenként eltérő lehet. A javaslat szerint a nem eurót használó uniós tagállamok bankjainak lényegesen több felkészülési idő áll majd a rendelkezésükre” – magyarázta el Patai Mihály.

„Az azonnali fizetési rendszer bevezetését követően azt tapasztaltuk, hogy stabilan működik, és a tranzakciók egyharmada szinte azonnal az új rendszerben került kiegyenlítésre. Az ügyfelek szeretik és használják is az azonnali fizetési rendszert. Mindazonáltal azt is láttuk, hogy a hétköznapi vásárlások alkalmával az azonnali fizetés használata mégsem tudott széles körben elterjedni. Ennek oka pedig az volt, hogy nem minden hazai lakossági bank kínálta ügyfelei számára az olyan, azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatásokat, mint a QR-kód beolvasásának vagy a fizetési kérelem fogadásának képessége” – szögezte le Patai, hozzátéve: az így kialakult, heterogén piac pedig az innovatívabb pénzforgalmi szereplők, kereskedők és számlakibocsátók fejlesztéseit is hátrányosan érintette, mivel szolgáltatásaikat egy töredezett piacra kellett volna optimalizálniuk, ami végső soron aránytalanul nagy költséget okozna minden szereplő számára. „Ezért az MNB beavatkozott a piaci folyamatokba, és egyes szolgáltatásokat, mint a QR-kód leolvasását vagy a fizetési kérelem fogadását, kötelezően írta elő a pénzforgalmi intézményeknek, ezzel új lendületet adva a hazai pénzforgalom fejlődésének” – tette hozzá Patai.

A jegybankalelnök szerint a megjelent rendeletben szereplő szabálymódosítások kifejezetten a pénzforgalmi szolgáltatók számára tartalmaznak fejlesztési kötelezettségeket, erre az MNB bőséges időkeretet biztosít. Összességében a pénzforgalmi intézmények az előírt fejlesztésekkel egy lehetőséget kapnak, nemcsak a hazai pénzforgalmi piac forradalmasítására és a nemzetgazdasági célok elősegítésére, hanem arra is, hogy nemzetközi szereplőkkel és azok szolgáltatásaival is egyenértékű, versenyképes szolgáltatásokat fejlesszenek és nyújtsanak a hazai ügyfelek számára.

A jegybank a piaci szereplőkkel konzultációkat folytat annak érdekében, hogy felmérje a piaci igényeket, és megossza velük az MNB céljait. A szereplők többsége támogatja a fejlesztések irányát, hiszen azok lehetőséget biztosítanak a hazai pénzforgalom fejlődésére, valamint a versenyképes és innovációban elöljáró bankok számára új üzleti lehetőségeket tartogathatnak.

Az intézkedéseket tekintve a bankszektor és az MNB mindössze az azonnali fizetési rendszerben teljesülő értékhatár emelésére tett javaslat esetében képviselt némileg eltérő álláspontot. Az MNB kezdetben 30 millió forintra tervezte megemelni az értékhatárt, azonban a piaci szereplők likviditási és kockázatkezelési szempontok miatt ennek lépcsőzetes bevezetését javasolták, így végül kompromisszumot kötöttek, és 20 millió forintban állapodtak meg.

Ezen túlmenően még folyamatban van az azonnalifizetés-specifikus visszatérítési eljárás kidolgozása is, amely a kereskedők és ügyfeleik közötti vita esetén biztosít majd egy szabályozott keretrendszert az esetleges nézeteltéréseik rendezésére. Az eljárás kidolgozása azonban nem kizárólag az MNB feladata, hanem egy közös munka eredménye kell hogy legyen a piaci szereplőkkel, hiszen végső soron ezek azok az intézmények, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak majd mind a vállalati szektorral, mind pedig a lakossági ügyfelekkel.

A rendeletben szereplő fő módosítások esetében a piaci szereplőknek 2024. február elsejére kell elkészülniük, ez alól mindössze az értékhatár emelésére vonatkozó szabály kivétel, mivel ez már 2023. szeptember elsején életbe lép. „Fontos látni, hogy ezek a céldátumok nem azt jelentik, hogy a szereplőknek az előírt időpontokra egyszerre kell elkészülniük, mint az azonnali fizetési rendszer bevezetése esetén, hanem lehetőség van arra, hogy a szereplők saját erőforrásaikkal jól gazdálkodva, akár már a végső határidők előtt elvégezzék fejlesztéseiket, és ezzel versenyelőnyre tegyenek szert” – pontosította Patai, aki szerint a konzultációkon már többször elhangzott, hogy a bankok rendkívül jó ajánlatokat tudnak kínálni vállalati ügyfeleiknek az azonnali fizetési rendszerre épülő jelenlegi szolgáltatások terén, hiszen a rendszernek nincsenek addicionális költségelemei. Ám az azonnali fizetés egyelőre jellemzően a számlaszám manuális begépelésével, esetleg telefonszámra vagy e-mail-címre küldésével használható. Az új fejlesztések, mint a kötelező QR-kód-olvasási képesség vagy a fizetési kérelmek kötelező fogadási képessége, ezeknél a megoldásoknál sokkal kényelmesebb használatot tesznek lehetővé: elegendő például egy QR-kódot beolvasni a telefonunkkal, nem szükséges semmit begépelni.

Az MNB a jövőben is arra fog törekedni, hogy ezek a rendszerre épülő újabb szolgáltatások ne emeljék szignifikánsan a felmerülő költségeket, és a kereskedők számára megmaradjanak a kedvező díjak, hangsúlyozta Patai, aki szerint ez lehetőséget teremthet a kereskedők és a számlakibocsátók számára, hogy tetemes megtakarításokat érjenek el a jelenlegi fizetési formákhoz képest, valamint költséghatékony lehetőséget biztosít minden vállalati, kiskereskedői szereplő számára, hogy a kötelező elektronikus fizetésre vonatkozó jogszabálynak is meg tudjanak felelni. A kisebb méretű kereskedőknek pedig előnyt jelenthet az is, hogy a kártyás fizetésekkel ellentétben az azonnali fizetések rögtön megérkeznek a kedvezményezetti számlára, azaz nem kell napokat várni a beérkező pénzekre.

„Az ügyfelek számára a legnagyobb újdonság minden bizonnyal az lesz, hogy egyre több helyzetben fognak találkozni az azonnali fizetési rendszerre épülő megoldásokkal, és várakozásaink szerint ezen megoldások használatát a kereskedők is minél jobban ösztönözni fogják. A fogyasztók mobilapplikációja képes lesz a QR-kódos fizetésre, ami kényelmes vásárlást tesz lehetővé” – magyarázta Patai, aki szerint szintén várható a fizetési kérelem használatának a felfutása is: ez könnyebbé teheti a személyek közötti fizetéseket, elég csak például egy éttermi számla megosztására gondolni, de hasznos lehet a számlafizetéseknél is. Ez utóbbi esetben nagy előny, hogy a kényelem mellett a fogyasztók maguk tudják eldönteni a fizetés időpontját, mivel lehetőség lesz a számlakibocsátóktól (például közműcégek, telekomszolgáltatók) érkező fizetési kérelmek azonnali befizetésére, de akár későbbi időpontot is választhatnak a szolgáltató által megadott határidőn belül. A tájékoztatási szabályokhoz kapcsolódik továbbá, hogy az ügyfeleknek minden tranzakció végső állapotáról visszajelzést kell majd kapniuk a bankjuktól, akár sikeresen teljesülő, akár sikertelen tranzakcióról van szó.

Az MNB lépései mellett nagy lökést adhat az azonnali fizetések használatának az is, hogy a QR-kódos és a fizetési kérelemre válaszul indított átutalási tranzakciók esetében eltörölték a bankok pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettségét, és a bankok ezekért a tranzakciókért nem számolhatnak fel díjakat az ügyfeleiknek, azaz ezek a tranzakciók teljesen ingyenessé válnak a fogyasztók számára.

Kapcsolódó írásaink