A KiberPajzs védelmet jelent a pénzügyekben

Az együttműködési megállapodás megkötését hosszú hónapok előkészítő munkája előzte meg, amelynek során számos egyeztetést, tapasztalatcserét tartottak az aláíró szervezetek szűkebb és szélesebb körben, a kereskedelmi bankok, a kártyatársaságok, különböző rendőri szervek, a fogyasztóvédelem és az adatvédelmi hatóság szakembereinek bevonásával. Minden résztvevő megerősítette, hogy egyre több és egyre kifinomultabb visszaéléssel találkoznak az online térben, ezért a KiberPajzs együttműködés szükséges és időszerű.

A kommunikációs kampány mellett a kezdeményezés másik nagyon fontos hozadéka a szakértők közti tudásmegosztás, a csalások forgatókönyveinek, elkövetési módjainak, ismérveinek és trendjeinek elemzése, a megelőzés és védekezés folyamatainak hatékonyabbá tétele. A szakértői egyeztetések, megbeszélések mellett eddig két szélesebb körű tudásmegosztó eseményt is rendeztünk 2022 májusában és októberében, melyek során az előadók esettanulmányokat és elemzéseket mutattak be a visszaélésekkel, hatósági eszköztárral és kommunikációs lehetőségekkel kapcsolatban. A résztvevők visszajelzései alapján nagyon hasznos az eltérő megközelítéseket – a felügyeletek (MNB, NMHH), a bűnüldöző szervek, a bankok és a Pénzügyi Békéltető Testület tapasztalatait – egyben látni és megismerni a munkájuk során alkalmazott különböző megközelítéseket. Úgy tervezzük, hogy a továbbiakban is évente két alkalommal rendezünk hasonló tudásmegosztó alkalmakat hibrid módon, online és személyes részvétellel a projekt résztvevői és támogatói számára.

A projekt egyeztetései során a résztvevőktől kapott adatok alapján is látható, hogy az utóbbi időben felerősödtek azok a támadások, amelyek az erős banki-pénzügyi biztonsági rendszerek helyett – megtévesztés vagy/és pszichológiai manipuláció révén – közvetlenül az ügyfeleket célozzák. Már az amúgy pénzügyekben járatos, pénzügyileg tudatos banki ügyfelek is áldozatul eshetnek a csalóknak, akik az utóbbi időszakban egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak.

Néhány gyakori példa, a teljesség igénye nélkül:

• mostanában gyakori az az SMS-ben érkező üzenet, amely egy honlap felkeresésére vagy alkalmazás letöltésére és adatai megadására kéri a címzettet annak érdekében, hogy átvehessen egy csomagot. Mivel a karácsonyi időszakban a szokásosnál is többen és több árut rendelnek online, sajnos, sokan jóhiszeműen áldozatul esnek ennek a fajta csalásnak.
• nagyon elterjedt visszaélési típus az is, amikor telefonon hívnak magánszemélyeket és úgy tesznek, mintha a bankjuk nevében tájékoztatnák őket. A csalók elmondják, hogy gyanús utalási vagy bankkártyás vásárlási kísérleteket észleltek a számlákról, illetve a bankkártyákkal. Emiatt, úgymond egy (hamis) „technikai számlára” továbbküldve azonnal biztonságba kell helyezni az ügyfél megtakarítását. A telefonos azonosításhoz szükséges pár személyes azonosítón túl például „további adategyeztetésre”, „netbanki letiltásra” hivatkozva a bizalmas banki adatokat (számla vagy/és kártyaszám, a PIN és netbanki belépési kód) is elkérik, vagy a csalók számára távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítését kérik, és az így megszerzett információkat felhasználva ellopják az ügyfél szálmájáról az ott lévő összeget.
• egyre gyakrabban tapasztaljuk azt is, hogy az ilyen hívások hamisított számról, azaz látszólag a tényleges banki ügyfélszolgálati telefonszámról érkeznek. Ehhez kapcsolódóan a legújabb gyakorlat, hogy a bűnözők nem csak a bankszámlát ürítik ki, hanem a megszerzett adatokkal visszaélve az ügyfél nevében személyi kölcsönt is igényelnek.
• további új bűnözői módszer, amikor a fogyasztók internetes portálon hirdetnek eladásra egy árut, és a csalók vevőként jelentkeznek. Azt kérik az eladótól, hogy egy csomagküldő szolgálat internetes oldalán banki azonosítóik megadásával indítsanak fizetési kérelmet feléjük, s akkor ott kifizetik az árut. Csakhogy az általuk megküldött csomagküldő weboldal hamis, s az azon szereplő internetes banki linkeket is ők alakították ki, így a banki adataikat begépelve az ügyfelek maguk adják meg az információkat a csalóknak.
• az elsősorban cégeket, intézményeket érintő úgynevezett számlaváltásos csalások (vagy angolosan Business Email Compromise visszaélések) is egyre gyakoribbak. Ezeknél az eseteknél a bűnözők egy várható költséggel kapcsolatban azt a látszatot keltik, mintha a számla jogosultjának megváltozott volna a számlaszáma és kérik, hogy másik bankszámlára utalja át az összeget. Jellemzően csak akkor derül fény a bűncselekményre, mikor a számla fizetési határideje letelik és a pénz jogos várományosa keresi az összeget.

Bár összességében rendkívül biztonságos a hazai elektronikus pénzforgalom, s a visszaélések aránya elenyésző, mégis jól láthatóan emelkedik a kibercsalások száma, és mostanra szinte mindenki találkozott egy-egy esettel a fent felsorolt példák közül is. Ezért is fontos – a szabályozás/adminisztratív védelem és a technikai eszközök alkalmazása mellett – a fogyasztók biztonságtudatosságának fejlesztése, a figyelemfelhívás.

Az MNB a KiberPajzs kezdeményezés mellett is sokat tett és tesz azért, hogy a problémára felhívja a figyelmet: több szakmai cikket jelentetett meg a témában, a fogyasztók tájékoztatására megújította Pénzügyi Navigátor oldalának digitális biztonsággal kapcsolatos fejezetét.

A jegybank mellett a pénzügyi intézmények, hatóságok és különböző szervezetek is folytatnak figyelemfelhívó kampányokat: teljesen világos, hogy csak összefogással, a résztvevők eszközeinek együttes alkalmazásával léphetünk fel hatékonyan.

A novemberben indított első kampány során a plakátokon három olyan „mindennapi példakép” személyiséget jelenítettünk meg, akik élethelyzete hasonlít a legtöbb pénzügyi fogyasztóéhoz. Terveink között szerepel, hogy további karaktereket mutatunk majd be, illetve a jövőben szeretnénk kampányfilmekben, rádiókban, valamint egyéb csatornákon is ismertetni a főbb csalási formákat.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank Informatikai felügyeleti főosztályának vezetője