Gazdaság

Átlagosan 29 ezer forintot költünk évente lakberendezésre

A legtöbbet a 30–39 éves korosztály szán erre a célra

A magyarok átlagosan 29 ezer forintot költenek évente lakáskiegészítőkre, például lakástextíliára, dísztárgyakra – közölte a Jysk kedden az MTI-vel.

A kiskereskedelmi áruházlánc reprezentatív kutatásában a 18–65 évesek lakhatásai körülményeit, lakberendezési szokásait és költéseit vizsgálták. Az 500 ember megkérdezésén alapuló online felmérést, amelyben az adatfelvétel idén nyáron zajlott, az NRC piackutató készítette.

A kutatásból kiderült, hogy az átlagnál valamennyivel kevesebbért szerzik be a lakáskiegészítőket a nem saját tulajdonú lakásban, és a 76 négyzetméternél kisebb területű ingatlanokban élők.

A legtöbbet a 30–39 éves korosztály szán erre a célra: náluk ez az összeg már csaknem 40 ezer forintra rúg, míg – évi 25 ezer forinttal – a legkevesebbet a 19-25 évesek költenek.

A felmérés alapján a magyarok többsége tudatos vásárló, ha a lakásuk dekorálásáról van szó.

Kiegészítőket a válaszadók 57 százaléka leginkább praktikus okokból vásárol akkor, amikor éppen szüksége van rá. A megkérdezettek 41 százalékára saját bevallása szerint jellemző, hogy akkor vásárol, ha valamilyen neki tetsző kiegészítőt talál.

A válaszadók 53 százaléka elégedett azzal, ahol jelenleg él, a férfiak között pedig még többen értékelik pozitívan jelenlegi lakókörnyezetüket.

A magyarok 55 százaléka úgy gondolja, elég tér van az otthonában ahhoz, hogy mindenki ki tudjon kapcsolódni, ezzel leginkább – nem meglepő módon – a családi házban élők értenek egyet. A válaszadók közül 10-ből 4-en értenek azzal egyet, hogy az otthonukban a funkcionalitás mellett a lakberendezésnek, a dizájnnak is fontos szerepe van, ez leginkább a nőkre és az idősebb korosztály tagjaira, az 50–65 évesekre jellemző.

A funkcionalitást inkább a férfiak és a 18-29 évesek helyezték előtérbe.

Kapcsolódó írásaink

Élelmiszerre egyre többet költünk

ĀA tavaly áprilisi visszaesést követően idén júniusi az első havi adat, amely úgy mutat a korábbi évekre jellemző emelkedést, hogy azt veszélyhelyzeti intézkedések nem torzítják