Innováció a recesszió idején – INTERJÚ

‒ A BMW Group kitart ambiciózus fenntarthatósági célkitűzései mellett, amelyek égisze alatt sorozatgyártási folyamataiban a 2019-es értékekhez viszonyítva 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az egy legyártott új autóra vetített károsanyag-kibocsátás mértékét. Hogyan valósítható ez meg?

‒ Fontos aspektusa ez a BMW Group-nak, hiszen ezzel a beruházással úgy tudja növelni a magyar gazdaság teljesítményét, hogy közben a károsanyag-kibocsátás nem emelkedik. A kulcs a körforgásos gazdaságban rejlik, vagyis ha nem a hagyományos lineáris gazdasági modellre építenek.

A gyártás során felhasznált nyersanyagok a fogyasztást, felhasználási szakaszt követően sem generálnak automatikusan hulladékot, hanem ezeket újrahasznosítják, beépítve az új autók gyártási folyamatába. A BMW Group járműveinek harminc százaléka készül jelenleg újrahasznosított alapanyagokból, amelyet ötven százalékra szeretnének növelni.

‒ Megszólíthatók az ügyfelek recesszió idején? Ha igen, mivel?

‒ A makrogazdasági környezet alapvetően meghatározza a kereslet alakulását. Jelenleg a magas infláció, magas kamatok formálják az üzleti környezetet, és ez negatívan érinti a keresletet. A múltban is azt figyelhettük meg, hogy recesszió esetén a fogyasztók visszafogták a diszkrecionális kiadásaikat. A 2008-as válság során a járműeladások mintegy negyven százalékkal estek vissza. Jelenleg más helyzetről tudunk beszélni, ugyanis a kereslet továbbra is erős.

A Covid–19 járvány alatti elfojtott kereslet továbbra is érezteti hatását. A másik oldalról ami probléma, az a kínálat gyengesége. Az autóiparban a kereslet jelenleg meghaladja a kínálatot, ami tompítja a recesszió hatását. A BMW esetében az eladások átlagon felüliek, de a következő hónapokra az óvatosság motívuma az, ami megjelenik, annak ellenére, hogy drámai visszaeséssel nem számolnak.

‒ A fenntarthatóság mi mindenre terjedhet ki?

A fenntarthatóságot általában három pilléres megközelítéssel szokták jellemezni, amelyek a gazdasági-, környezeti- és társadalmi fenntarthatóság. Ezek szorosan egymásba ágyazódnak.

A gazdasági fenntarthatóság a vállalati profiton felül azt is jelenti, hogy kellően stabil-e a cég működése ahhoz, hogy megfelelő munkahelyeket tudjon biztosítani, ami már a társadalmi szempontokat is felveti.

Itt említhetők meg a munkafeltételek (pl. túlóra), de az etikai szempontok, illetve a munkakörülmények egészségügyi hatásainak figyelembe vétele a teljes beszerzési lánc kapcsán fontos. Ez megjelenik például a felhasznált nyersanyagok bányászatában is. Fontos, hogy a gazdasági fejlődés úgy valósuljon meg, hogy az ne menjen a társadalmi egyenlőség és igazságosság rovására.

‒ A jelenlegi helyzetben megéri a befektetés az innovatív megoldásokba?

Az innovációba fektetni kockázatos üzlet, különösen recesszió idején. Érdemes azonban a rosszabb időkben is az innovatív megoldások felé kacsintgatni, ugyanis versenyelőnnyel járhat.

Egy változó gazdasági környezetben a vállalatoknak alkalmazkodni kell, ha talpon akarnak maradni. Meg kell találni azt a módot, ami ezt leginkább lehetővé teszi. Az innováció hiánya lemaradással jár.

Az elektromos autók alacsonyabb költségeiben egyelőre a különböző adókedvezmények, kormányzati támogatások is szerepet játszanak (képünk illusztráció).

Fotó: Villanyautósok

‒ Nagy árkülönbségekről tudunk beszélni? Megéri hosszútávon a vásárlóknak?

‒ A legtöbb kutatás szerint a hosszú távot figyelembe véve megéri magasabb árat fizetni az elektromos autókért, ugyanis a hagyományos autók fenntartása hosszú távon drágább, mint elektromos társaiké.

Emellett az elektromos járművek általában fokozott biztonsági óvintézkedésekkel rendelkeznek, melyek révén biztonságosabbnak tekinthetők egy baleset vagy ütközés esetén. A következő évtizedben várhatóan csökken a különbség az árak között, melyet az akkumulátortechnológia fejlődése is elősegít.

Az elektromos autók alacsonyabb költségeiben egyelőre a különböző adókedvezmények, kormányzati támogatások is szerepet játszanak.

‒ A recesszió fenyegetettsége, illetve jelenléte mennyire szabhat gátat a fenntarthatóságnak?

‒ A pandémia alatt csökkent a légszennyezettség, a távmunka és a lezárások következtében környezetbarátabbá vált a világ. A kilábalás és a háború azonban ezt felülírta. Az Európai Unió hatalmas elköteleződést mutat a fenntarthatóság irányába, ami ideiglenesen háttérbe kényszerült. Van azonban lehetőség a pozitív elmozdulás irányába.

A háború miatti megtorpanás a diverzifikált energiaellátás révén a fenntarthatósági törekvéseket erősítheti. A háztartások esetén szintén előtérbe kerül az energiahatékonyság, a tudatosabb energiafelhasználás, mely ismét a fenntarthatóságot támogatja.

‒ A körforgásos gazdaság lehet az átfogó fenntarthatóság kulcsa? Milyen hatása lenne ennek a gazdaságra?

‒ Szükséges, de nem mindegy, hogy milyen formában. Vannak pozitív hatásai, ugyanis védi az emberek egészségét, a biodiverzitást, és az innovációra is pozitívan hat. A kérdéskör azonban ennél komplexebb. Amellett, hogy számos új munkahely teremtődik, bizonyos tevékenységi körök (pl. a bányászati iparágban) háttérbe szorulnak.

Az új munkakörök az értéklánc későbbi szakaszán jönnek létre, mely jellemzően a gazdagabb országokat érinti. Mindez pedig a gazdasági előnyök egyenlőtlen megoszlásához vezethet. Másik probléma, ha a hatékonyabb erőforrásfelhasználás a fogyasztás további emelkedésében mutatkozna meg.

Ekkor a fogyasztó úgy érzi, az erőforrások megtakarítása és az etikus, környezetbarát eljárások miatt bűntudat nélkül növelheti a fogyasztását, ellensúlyozva ezzel a pozitív hatásokat.

‒ A közvetlen környezeten is segítene? Elérhetővé válna a kormány 2050-re kitűzött célja, a karbonsemlegesség?

Mindenképp hozzájárulna, de ez is több feltételtől függ. Fontos az ipari szektor energiafelhasználásának zöldebbé tétele, illetve a háztartások energiahatékonyságának növelése, az energiafogyasztás visszaszorítása. A közlekedés, az épületállomány korszerűsítése terén szintén fontos előrelépések tehetők.

Az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság-növelése is kulcsfontosságú a témakörben. Meghatározó tehát a körforgásos stratégia kialakítása, de szükségesek olyan kiegészítő intézkedések, amelyek biztosíthatják a fenntarthatósági célok tényleges megvalósulását.