Virág Barnabás: Jövő év végén egy számjegyű lehet az infláció, a türelem a kulcsszó

A portál úgy fogalmaz, a szakember szerint jó eséllyel jövő év végére egy számjegyű tartományba mérséklődhet a fogyasztói áremelkedés mértéke.

Az MNB alelnöke a növekedésről elmondta, pozitív előjelű lehet, 2024-ben egy újból élénkülő gazdasági környezetre számítanak, 2025-re 3,5 százalékos növekedéssel terveznek.

A munkaerőpiacra rátérve szerinte stabil, és ebben nem látnak érdemi változást, a korábbiakhoz képest kisebb kilengések várhatóak. Az új exportkapacitásoknak köszönhetően a külpiaci részesedésünk erősödhet.

– mondta, kiemelve az energiaárak csökkenését és a beruházási, valamint a fogyasztási dinamika lassulását, így a gazdaság importigénye mérséklődik. Összességében azt látják, hogy a szeptemberinél kedvezőbb képet mutat a folyó fizetési mérleg egyenlege.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt a monetáris tanács értékelése szerint, ezért hagyta az alapkamatot változatlanul 13 százalékon, ahogy indokolt az egynapos betéti kamat 18 százalékos szinten tartása is. A következő hónapokban is biztosítja a jegybank a devizalikviditási igényt az energiaszámlák kifizetéséhez, jelezte.

A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, a kockázatok fokozódása esetén „kész megtenni minden lépést”, fogalmazott Virág Barnabás.

A globális inflációs csúcson már túl lehetünk az MNB alelnöke szerint, ugyanakkor a konjunktúra érdemi lassulása csak most következik.

A hazai adatokra rátérve azt mondta, hogy a havi átárazások mértéke továbbra is magas. Volt egy csökkenő trend, de most ismét magas értéket mutat, amiben meghatározó az élelmiszerárak gyors emelkedése. A decemberi inflációs adat bizonyosan emelkedik, mondta, hozzátéve, hogy érdemi lassulásra csak 2023 közepén lehet számítani. Megismételte, hogy év végén egy számjegyű lehet az infláció. 

Egy új elemzésre hívta fel a figyelmet, miszerint a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban. Az ár-bér spirál elemzése mellé egy új fogalmat is be kell építeni, ez a profithúzta infláció. 

Az év utolsó negyedévében a magyar gazdaság tovább hűlt, mondta, ezek alapján negyedéves összevetésben negatív dinamikára lehet számítani, ami a következő év első felében velünk marad. Az ipari termelésről elmondta, hogy egy ideje leszakadt a német iparról, az elmúlt években jelentős exportkapacitások épültek ki, ezek többletnövekedést biztosítanak a szektornak. 

A belső kereslet csökken, de 2023-ban a nettó exportnak köszönhetően pozitív maradhat a növekedés.

Hangsúlyozta, hogy a nettó export képe „egészen pozitív” a kockázatok ellenére is. Ráadásul a folyó fizetési mérleg egyenlege is elkezdett javulni, ez a trend szerinte 2023-ban is folytatódik. Virág Barnabás ismertetése szerint 6 kockázati forgatókönyvet vizsgált meg a monetáris tanács, a megítélésük szerint az előrejelzést övező kockázatok szimmetrikusak. Hangsúlyozta, kedvező fejlemény az EU-val való megállapodás.

Úgy látják, hogy a 13 százalékos alapkamat szint kezeli a fundamentális inflációs folyamatokat. Az év végén meghirdetett eszközökkel folytatják a likviditásszűkítést, így megtartják a devizaswaptendereket és a diszkonkötvény-aukciókat.

Újságírói kérdésre Virág Barnabás elmondta, hogy decemberben az infláció még emelkedik, egyrészt ekkor jelenik meg a benzinárstop hatása, ami 2,5 százalékpont, 80 százalék érvényesül a decemberi adatban; a másik ok a több magas átárazás.

Hozzátette: a decemberi inflációra ráta 26-27 százalék lehet.

A jövő év első felében nem várható érdemi csökkenés, csak a nyártól. A növekedésről azt mondta, hogy a belső kereslet alkalmazkodik az inflációs környezethez, ezért is az export lehet a növekedés motorja, ami plusz tartományban maradhat, majd 2024-tőr visszatérhet a kiegyensúlyozottabb növekedés.