Gazdaság

Elkészült a magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe

A rosszindulatú tevékenységek mellett a hagyományos üzemzavarok hatásai jelentik a legfontosabb kiberbiztonsági kockázatot a pénzügyi intézmények számára – állapítja meg a jegybank új jelentése. Ezek megelőzése, az informatikai (IT) átállások hatékony menedzselése, illetve – a támadások gyakori célpontjaiként – az ügyfelek pénzügyi tudatosságának további erősítése is csökkentheti az IT-incidensek arányát – tájékoztatta lapunka az Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022 címmel jelentette meg új, a továbbiakban évente egyszer megjelenő kiadványát a Magyar Nemzeti Bank. A kiadvány a pénzügyi piacok szereplőit érintő kiberbiztonsági fenyegetéseket, azok főbb trendjeit, illetve a hazai pénzügyi szereplőknél tapasztalt konkrét incidenseket mutatja be.

Ez az első ilyen kiadvány

Ez a kiadvány az első magyar vonatkozású, átfogó elemzés a kiberfenyegetettségekről. A jelentés elkészültét bő egyéves projekt előzte meg, amelynek keretében – az Európai Bizottság Strukurálisreform-támogatási Főigazgatósága (DG REFORM) pályázati támogatásával, illetve az Ernst & Young Consulting Ltd. szakmai közreműködésével – 2022. február 1. és június 31. között a jegybank egy pilotprogram keretében gyűjtötte össze és elemezte a pilot részletes incidensadatait. A projekt keretében az elemzéshez szükséges információkat 39 felkért intézmény (közte 5 bank, 12 biztosító és 10 pénztár) szolgáltatta.

A hazai pénzügyi rendszer biztonságosan működik, ezért – mint a jelentés megállapítja – a tényleges kibertámadások, jellemzően az adathalászat különböző formái főként az ügyfeleket célozzák. A piaci szereplők technikai védelme mellett így fontos az ügyfelek pénzügyi tudatosságának megerősítése a KiberPajzshoz hasonló kezdeményezések révén. Fontos tanulság az is, hogy a pénzügyi intézmények számára kiberfenyegetést jelentő nemzetközi hatások, jellemző trendek néhány hónapos késéssel megérkeznek Magyarországra is. Érdemes ezért figyelni az ilyen jellegű nemzetközi (különösen az európai) eseményeket, és azok alapján előkészíteni a hazai védekezést.

Nem a zsarolóvírus a sláger

Európai szinten idén a megtévesztésen alapuló támadások, az adatokkal, illetve az ellátási láncokkal szembeni fenyegetések, az intézmények rendelkezése állása elleni (terheléses, DDoS) akciók aránya növekedett a korábbiakhoz képest az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) felmérése szerint. Stagnált ugyanakkor a zsarolóvírusos, rosszindulatú programokhoz kötődő, dezinformáló vagy a rendelkezése állást fenyegető támadások aránya. Az EU kiberbiztonságát jelentősen erősítheti az új digitális ellenálló képességi rendelet (DORA) végrehajtása is a következő években, amely az incidensek bejelentésében és kezelésében is jelentős változásokat hoz majd.

A projekt során az incidensadatok összegyűjtése és feldolgozása is teljesen új módszertan alapján történt, szem előtt tartva a DORA új szabályaira való felkészülést. A hazai pilotprogram során megfigyelt időszakban regisztrált incidensek döntő többséges (70 százaléka) hagyományos értelemben vett kisebb (nem kritikus besorolású) üzemzavar volt a magyarországi pénzügyi intézményeknél. A második legnagyobb arányban (23 százalék) a rosszindulatú tevékenység/visszaélés volt mérhető, míg ezekhez képest jóval kisebb arányt tett ki a szándékos fizikai támadások (például elvesztett/ellopott IT-eszközök, 3 százalék), IT-eszközök nem szándékos sérülékenysége (3 százalék), illetve a kimaradások, szünetek (1 százalék) mértéke.

A csalók is nyaralnak

A hazai arányok alapján – a pusztán az intézmények elleni kibertámadásokra összepontosító védekezés helyett – a hagyományos üzemzavarok megelőzése/mielőbbi elhárítása a kiberbiztonság fenntartásának leghatékonyabb módja. Emellett azon időszakokban (például a nyári hónapokban), amikor kevesebb a pénzügyi intézményeknél az IT-rendszereket érintő változás vagy frissítés, látványosan kevesebb lett az ezek működését érintő incidens. A körültekintő változásmenedzsment tehát fontos eszköz az üzemzavarok megelőzésében – hangsúlyozza az MNB jelentése.

Kapcsolódó írásaink