Gazdaság
A legnagyobb globális élelmiszerválságot okozta 2008 óta az ukrajnai háború
A 2022-es év tavaszán történtek sokáig emlékezetesek maradnak az ukrajnai zaporizzsjai régió gazdái számára. A termékeny mezők háború színterévé váltak, és sok helyen traktorok, mezőgazdasági gépek és istállók sérültek meg vagy semmisültek meg. Nemcsak a régió járt így. Ukrajna-szerte gazdálkodók ezrei szembesültek hasonló támadásokkal a következő néhány hónapban, miközben a csatározás eléggé megzavarta a gabona betakarítását és exportját.
Hatalmas potenciál
Nem lehet csodálkozni azon, hogy Ukrajnában az agrártermelés mellett a termelési kedv is vészesen visszaesett. A múlt évben az ukrán gazdálkodók 17 millió hektáron vetettel el tavaszi növényeket, ez egy akkora terület, mint Ausztria és Csehország együttvéve. Az inváziót követően, 2022-ben pedig a korábban használt földterület csaknem negyedét nem tudták beültetni. Azaz Belgium méretű területet nem telepítettek be.
Pedig Ukrajna „békeidőben” óriási szerepet játszik a világ élelmiszer-ellátásában. Ez egy nagy ország, termékeny talajjal, rengeteg esővel, hosszú, forró nyarakkal és nem utolsósorban elegendő mezőgazdasági munkaerővel. Mindezen tényezők együttese következtében számít Ukrajnát a világ egyik legnagyobb terménytermelőjének. A háború előtt például a világ napraforgóolajának fele Ukrajnából származott, ahogyan a világ árpájának csaknem egyötöde, kukoricájának hatoda és búzájának egynyolcada is.
Nőtt a globális élelmiszerválság
Az ukrajnai háború azonban nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon érezteti hatását, fokozza a globális élelmiszerválságot. Az IMF szerint 2008 óta a legnagyobb globális élelmiszerválságot okozta az ukrajnai háború. Ukrajna gabonaexportja – különösen a búza esetében – döntő fontosságú néhány ázsiai és afrikai ország számára, amelyek az ukrán gabonától függenek. A globális búzapiac ráadásul eléggé hiányos helyzetbe került a rossz termés miatt, és ha nem jutna ki Ukrajnából az ukrán gabona, a helyzet mérhetetlenül rosszabb lenne.
Ezért az európai uniós országok nemzetközi közösségbeli partnereikkel megpróbáltak közösen fellépni a további katasztrófák megelőzéséért, annak érdekében, hogy segítsenek a megugró élelmiszerárakkal szembesülő embereknek, és némi enyhülést hozzanak a világ legszegényebb országaiban élők számára.
Újraindult export
Emlékezetes, amikor 2022 áprilisában a Fekete-tenger partján lévő gabonatároló silók „bedugultak”. Oroszország a háború kezdete óta blokádolta Ukrajna kikötőit, és körülbelül 20 millió tonna gabona rekedt ott. Az óra azonban ketyegett. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a silókat még a nyár előtt ki kell üríteni, különben a következő betakarítás kárba vész. Ezért az EU-országok első számú prioritása az volt, hogy segítsék Ukrajnát az export újraindításában. Májusban az EU „szolidaritási sávokat” vagy ahogyan még használják, „szolidaritási csatornákat” indított annak érdekében, hogy az élelmiszerek szárazföldi szállításával lehessen kompenzálni a tengeri útvonalak elvesztését.
Az első export a szolidaritási csatornákon keresztül még abban a hónapban bejutott az EU-ba. Az EU folytatta a beruházásokat a program kapacitásának bővítésére, és több mint egymilliárd eurót különítettek el a projekthez az európai intézmények, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank a 2023 végéig tartó időszakra. Miközben ez zajlott, a tengeri útvonalak helyreállításán is dolgoztak: 2022 júliusában az ENSZ és Törökország megállapodást kötött egy biztonságos folyosó megnyitásáról a Fekete-tengeren. Csernomorszk, Ogyessza és Juzsnij/Pivdennyij kikötőiben lassan ismét elkezdődött a nyüzsgés, és eljött a nap, amikor beindultak a hajómotorok.
A világ legszegényebb országa
Időközben az Ukrajnától 4000 kilométerre már egyébként is háborúval és éhínséggel küzdő jemeniek ezrei számára az ukrajnai háború hatása még kilátástalanabbá tette a helyzetet. Az export háború miatti megszakadása, illetve a globális piacokon elterjedt bizonytalanság miatt az élelmiszerárak megduplázódtak Jemenben, amelyet sokan már korábban is úgy emlegettek, hogy a világ legszegényebb országa.
Jemen azonban csak egy a sok nehézségekkel küzdő ország közül, ahol humanitárius segítségnyújtásra szorulnak. A globális élelmiszerválság 2022-ben soha nem látott mértéket ért el, világszerte több mint 200 millió ember szenved az élelmiszerhiánytól, és sürgős segítségre szorul.
Az EU 2022-ben 950 millió eurót költött humanitárius élelmiszersegélyre. Ez finanszírozza mind a vészhelyzeti reagálást, mind a fejlődő országoknak az élelmiszer-termelésük fenntarthatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseket. Ukrajna a hatalmas háborús erőfeszítések ellenére is szintén lépéseket tesz a rászoruló országok megsegítésére. November végén Kijev elindította a „Gabona Ukrajnából” kezdeményezést. Az ötlet az, hogy a projektben részt vevő entitások mezőgazdasági termékeket vásároljanak ukrán termelőktől, és szállítsák azokat olyan országokba, ahol a lakosság az éhezés szélén áll. Más kérdés, hogy az ukrajnai háború jelentősen megemelte az élelmiszerárakat a világpiacon. Különösen meredeken szökött fel a gabona ára. Ez pedig kétségtelenül súlyosan befolyásolta a gabona elérhetőségét és megfizethetőségét a szegényebb országokban, például Szomáliában, Dzsibutiban és Afganisztánban.
Több mint 30 millió tonna gabona
A szolidaritási sávok, illetve csatornák és a fekete-tengeri gabonakezdeményezés több mint 30 millió tonna gabona exportját tette lehetővé. Ez segített megfékezni az áremelkedést, de az export szintje alacsonyabb maradt, mint a korábbi években, és az árak még mindig magasabbak voltak, mint az invázió előttiek. Aztán 2022 szeptemberében és októberében a fekete-tengeri gabonakezdeményezés jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt az árak ismét emelkedni kezdtek.
Az Európai Unióban mindenesetre nem kell élelmiszerhiánytól tartani, a Közös Agrárpolitika és a stabil mezőgazdasági termelés biztosítja, hogy az EU saját élelmiszer-termelése elegendő legyen. Azt is biztosítani kell azonban, hogy az uniós gazdák a költségek növekedése – különösen az üzemanyagok és a műtrágyák esetében – ellenére is folytatni tudják a termelést. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az európaiak is magasabb élelmiszerárakkal néznek szembe a korábbinál. Ennek nemzeti szintű kezelése érdekében az uniós országok különféle intézkedéseket hoznak. Ilyenek többek között az áfakulcsok csökkentése, a kiskereskedők ösztönzése az árak alacsonyan tartására célzott uniós források felhasználásával.
Az ukrán gabonaexport fenntartása és a folyamatos humanitárius segítségnyújtás ugyanakkor továbbra is kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében. A helyzet azonban továbbra is törékeny.
