Gazdaság

Megvalósulhatnak a tanári béremelések

Molnár Dániel szerint remek hír a magyar gazdaságra nézve, hogy sikerült megállapodni a helyreállítási terv elfogadását illetően

Kedden rendkívüli kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentkezett közösségi oldalán. A bejelentésekről és hatásairól beszélgettünk Molnár Dániellel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjével.

Megvalósulhatnak a tanári béremelések
Januártól érkezik a 15 százalékos nyugdíjemelés
Fotó: MH

Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök 15 százalékos nyugdíjemelést jelentett be január 1-jétől, ami havi szinten összességében több mint 60 milliárd forintot jelent a nyugellátásban részesülők számára.

A magyar kormány a globális gazdasági bizonytalanság és a szomszédban zajló háború ellenére is fenntartja a nyugdíjak vásárlóértékét, amelyre a törvényi előírás is kötelezi. A 2023-as költségvetés nyári elfogadásakor még 5,2 százalékos pénzromlási ütemet várt a kormányzat jövőre, így korábban ez a szám szerepelt az idei nyugdíjemelés kapcsán.

A szakértő szerint a gazdasági folyamatok (mint például az energiaárak elszabadulása), az európai szankciós politika, illetve a háború hatása alapvetően felülírta a várakozásokat, amely miatt jelentősen felfelé kellett módosítani a jövő évi inflációs előrejelzéseket.

Molnár Dániel szerint azonban ki kell emelni, hogy a jövő évi inflációval kapcsolatban is jelentős még a bizonytalanság, azt több tényező is befolyásolhatja: meddig tart a háború, hogyan alakulnak az energiaárak, az uniós szankciós politika, lesz-e jövőre az ideihez hasonló aszály, vagy egy kedvezőbb mezőgazdasági termés az élelmiszerárak emelkedését is visszafogja.

Ezen hatások miatt az infláció magasabb vagy alacsonyabb is lehet jövőre a kormányzat által – a nyugdíjemelés mértéke alapján – várt 15 százaléknál, viszont előbbi esetében a nyugdíjasok az ideihez hasonlóan számíthatnak majd kiegészítő nyugdíjemelésre.

A kormányinfón elhangzottak kapcsán a szakértő kifejtette: a globális minimumadó szükségét az teremtette meg, hogy egyes nagy multinacionális cégek nem ott fizettek adót, ahol a tevékenységüket végezték (például Magyarországon), hanem olyan úgynevezett adóparadicsomokban (mint Panama), ahol kedvezményes, akár 0 százalékos adókulcs mellett adózhatnak jövedelmeik után.

Ez pedig problémát jelent, mivel csökkenti az államok bevételeit, amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak – magyarázta Molnár Dániel.

A megoldást az jelentette, hogy a részt vevő országok megállapodnak abban, hogy mindenki egy minimális adókulcsot alkalmaz (15 százalék), amelyet így a vállalatok nem tudnak megkerülni.

Ez Magyarország szempontjából azért lett volna problémás, mivel a jelenlegi társasági adókulcs ennél alacsonyabb (9 százalék), vagyis egy válság közepén kellett volna a kormányzatnak adót emelni, növelni a vállalatok terheit.

Molnár Dániel elmondta: a hétfői megállapodás értelmében a kormányzatnak sikerült kiharcolnia egy engedményt, nevezetesen hogy a helyi iparűzési adó (HIPA) is beleszámít az effektív társasági adókulcs számításába. A HIPA kulcsa ugyan csak két százalék, de más az alapja, mint a társasági adónak, így effektíve a vállalati adóterhelés megegyezik a megállapodásban elvárttal.

Ez tehát azt is jelenti, hogy Magyarországon nem kell emelni a társasági adó kulcsát, amely egy fontos versenyképességi és beruházásösztönzési tényező hazánkban. Vagyis emiatt nem nőnek a magyarországi vállalatok terhei, amely elbocsátásokat, illetve beruházások elhalasztását eredményezte volna

– nyomatékosította, majd hozzátette:

a másik oldalról nézve további előny, hogy azzal, hogy részt veszünk a globális megállapodásban, a nagy nemzetközi vállalatok adóelkerülési tevékenységét is sikeresen vissza lehet szorítani, ezzel pedig növekedhetnek a költségvetés bevételei.

A szakértő szerint továbbá szintén remek hír a magyar gazdaságra nézve az, hogy az állandó képviselők egyezségre jutottak a magyar helyreállítási terv (RRF) elfogadását illetően, amelynek nyomán a jövő évtől érkezhetnek Magyarországra források a koronavírus-járvány utáni helyreállításra felállított alapból.

Mint kiderült, erre az összegre most a költségvetésnek nagy szüksége is van, mivel a családtámogatások, valamint a rezsicsökkentés fenntartása miatt csak nagyon szűkösen állnak rendelkezésre források, az orosz–ukrán háború miatti gazdasági lassulás ellensúlyozására.

A helyreállítási terven keresztül összesen 2300 milliárd forint fejlesztési forrás áramolhat a magyar gazdaságba, amelyet legnagyobb részben energetikai, illetve a digitális infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani.

Ezek pedig nagyban javíthatják a magyar gazdaság versenyképességét, csökkenthetik Magyarország energetikai kitettségét és segíthetik a zöldátállást.

Ugyanígy pozitívum az elvi megállapodás az operatív programok kapcsán, mivel ez a felzárkózási források előtt nyitja meg az utat, amelynek összege a hétéves uniós költségvetési időszakban 14 000 milliárd forint.

A források itt is segíthetik a magyar gazdaság felzárkózásának folytatását, illetve a gazdasági visszaesés ellensúlyozását, de ezek révén megvalósulhatnak a tanári béremelések is

– hangsúlyozta a szakértő.

Kapcsolódó írásaink