Gazdaság

A többségnek nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségei

A magyar lakosság 70 százaléka érzi úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen háztartásának rezsiköltségei, ezen belül 30 százaléknyian semmiféle változást nem tapasztaltak. Ezek az eredmények részben annak is tulajdoníthatók, hogy a nagy többség tett valamit a háztartási energiafelhasználás mérséklése érdekében, a legtöbben úgy döntöttek, hogy a korábbiakhoz képest takarékosabban használják fel lakásukban az energiát, 83 százaléknyian nyilatkoztak így. Ennek köszönhetően a lakosság döntő többsége továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek, derül ki a Real-PR 93. november közepén készült, lapunkhoz eljuttatott közvélemény-kutatásából.

A többségnek nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségei
A magyarok zöme tett a háztartási energiafelhasználás mérséklése érdekében
Fotó: Pixabay

A teljes lakosság 37 százalékának csak kis mértékben emelkedtek a rezsiköltségei az előző hónapban a tavalyi évhez viszonyítva, további 30 százaléknyian nem tapasztaltak változást az energiaszámlákban, sőt 3 százalék csökkenést érzékelt, így összesen 70 százalék azok aránya, akiknél nem nőtt jelentősen a rezsire fordított kiadás. Egynegyednyien (25 százalék) érzik úgy, hogy nagy mértékben növekedtek az energiaszámláik, 5 százalék pedig nem nyilatkozott a kérdésben.

Az adatok alapján a lakossági vélemény szerint a háztartások háromnegyede továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek, azaz az intézkedés joggal nevezhető időtállóan sikeresnek.

Figyelemre méltó, hogy bár jelentős eltérés van a különböző településtípusok között a lakások jellege és fűtési módja tekintetében, a fővárosi és a vidéki lakosság válaszainak megoszlása között nincs szignifikáns eltérés, továbbá vidéken is hasonló adatok jellemzők, a megyei jogú városokban, a kisebb városokban és a községekben egyaránt 69 százalék vélekedik úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségek, mutat rá a Real-PR 93. elemzése, hozzátéve: azt meg lehet jegyezni, hogy nagy mértékű növekedést a községekben élők tapasztaltak a legnagyobb számban (28 százalék), a kisvárosokban 25 százalék, a megyei jogú városokban és a fővárosban pedig csak 22–23 százalék ez az arány.

A pártpreferenciák már határozott összefüggést mutatnak a vizsgált kérdéssel, a fideszesek csaknem négyötöde (78 százalék) érezte úgy, hogy nem növekedtek tavalyhoz képest a háztartási energia költségei, a baloldali szavazók körében kisebb ezek száma, de még ebben a lakossági csoportban is eléri a kétharmadot. A baloldaliak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy energiaszámlái nem emelkedtek jelentősen, tehát a kormánykritikus szavazók is nagy arányban jártak jól, s élvezhetik továbbra is a rezsicsökkentés előnyeit.

A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság milyen lépéseket tett eddig abból a célból, hogy mérsékelje a háztartási energiára fordított kiadásait. Legtöbben – 83 százaléknyian – úgy döntöttek, hogy az eddigiekhez képest takarékosabban használják a háztartási energiát, például alacsonyabb hőmérsékletre fűtik lakásukat, vagy kevesebb áramot használnak, mint eddig. Minden második háztartásban (51 százalék) kezdtek el alternatív fűtési módot alkalmazni a gáz helyett, például fával való fűtést, vagy a klímát fűtésre is használják.

A lakosság negyede (24 százalék) kezdett a lakását érintő energiahatékonysági fejlesztésbe, például napelemet, fűtésre alkalmas klímát, hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt szereltek fel, az pedig jelentéktelen arányban, mindössze 3 százalékban fordult elő, hogy kisebb energiafelhasználású lakásba költöztek. Nem menekülnek tehát pánikszerűen az emberek az energiafelhasználás szempontjából korszerűtlennek számító otthonaikból, sokkal inkább jellemző, hogy takarékosabban használják a háztartási energiát, vagy korszerűsítik lakásukat.

Ha az energiahatékonysági fejlesztések tekintetében az érintett háztartásoknál átlagosan csak néhány százezer forinttal számolunk, országos összesítésben eléri a százmilliárdos nagyságrendet az az összeg, amit a lakosság az utóbbi néhány hónapban a lakások energiakorszerűsítésére fordított.

A rezsiköltségek mérséklése kapcsán vizsgált négy opciót együttesen nézve tízből kilenc magyar háztartásban (91 százalékban) alkalmaztak valamilyen módszert az energiaszámlák csökkentése céljából, sőt 53 százaléknyian legalább két lehetséges módon is mérséklik költségeiket. Az energiaválság kezelésére tehát a lakosság is elkezdte észszerűsíteni háztartásának fogyasztását. A rezsicsökkentés sikere tehát joggal értelmezhető egy lakossági és kormányzati összefogás eredményeként.

Kapcsolódó írásaink