Gazdaság

Az Ukrajnából érkező termények átrendezhetik a magyar piacot

Megváltozott a világ és Magyarország élelmezési helyzete

Magyarországon közösségi szinten is magas az élelmiszerinfláció, amiben szerepet játszik az aszály, a gyenge forint, az elszálló energiaárak, a pandémia és a háború mezőgazdasági árakat emelő hatása, valamint az extraprofitadók és az ársapka is. Az igen nehéz 2022-es évet egy még nehezebb fogja követni az élelmiszerpiacon, mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a Forbes-nak – írja az Agrarinfo.hu.

A pandémia idején az ellátási láncok szakadozása miatt megnőtt a hiánytól való félelem, ami egyúttal növelte a felhalmozást. A fokozott hangulat megnövelte a keresletet, ami elkezdte felhajtani az árakat. Ehhez még további árnövelő tényezők is kapcsolódtak (a háború, az infláció, az energiaválság, a kormány piacvédelmi intézkedései, a termelési költségek emelkedése), ami még tovább rontott a helyzeten.

Hozzáteszik, hogy most már csak az a kérdés, hogy ez az élelmiszerek felértékelődését vagy csak felárazódását jelenti.

A válságok jellegzetessége, hogy felerősíti a trendeket, aminek eredményeképpen erősödik a kényszertudatosodás, ami az élelmiszerpazarlás csökkenésével és átgondolt fogyasztási szerkezettel is jár, az agráriumban pedig hatékonysági fejlesztéseket generál.

A mezőgazdaságban a leginkább húsba vágó problémát az inputanyagok és az energia árának a drasztikus emelkedése, valamint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés jelenti, amit tovább növelnek a munkaerő körüli nehézségek.

Mint írják, egyre komolyabban kell venni az Ukrajnából érkező terményeket, hiszen keleti szomszédunk mezőgazdasága az egyre stabilabbá váló beszállítási csatornák nyomán tartósan talál piacot nálunk. Ennek hatására a hazai piacon növekszik a verseny, ami az árak csökkenésével, a koncentráció növekedésével fog járni a szakember szerint.

A klímaváltozásról már évtizedek óta folyik a kommunikáció, de a folyamat érzékelhető is az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadék mennyiségének és eloszlásának változása révén.

Idén az aszály és a hőstressz akkora kárt okozott, ami tartós hatással van a termelés szerkezetére, például az idén ősszel a gazdák több kalászost vetettek, és kevesebb területet hagytak a tavaszi vetésekre. A rövidebb tenyészidejű fajták használatára törekszenek, csökkentve ezzel is az időjárásnak való kitettséget.

Egyre inkább a figyelem középpontjába került a talaj vízmegtartó képessége, egészsége, termőképessége és az öntözés.

A kiskereskedelmi láncok beszámolója szerint az árstopos termékek iránti megnövekedett kereslet miatt – sokszor aránytalanul drágán – az állatok többi részét is megnövekedett mennyiségben kell eladniuk a beszállítóknak. Így attól tartanak, hogy idővel el fognak jutni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés – mondta a Tesco magyarországi vezérigazgatója.

Fórián Zoltán ezen felvetésre kifejtette, hogy az árak rögzítésének van egy versenyt csökkentő hatása, ami az árak emelkedésének az irányába hat, ez jól érzékelhető az élelmiszer-inflációs adatokban.

Az élelmiszer-készítmények behozatala az év első nyolc hónapjában mennyiségi alapon 17 százalékkal emelkedett, miközben a kivitelük 8 százalékkal tudott bővülni. A feldolgozott élelmiszerek szintjén az nem szokatlan, hogy az import nagyobb arányban bővül, mint az export, de a magas mérték arra utal, hogy az import rontja a belföldi termelők, feldolgozók piacát. Sokat számít a fogyasztóknak a hazai árukhoz fűződő viszonya, elkötelezettsége is, de a folyamatos drágulás miatt egyre nő az ár vásárlói döntést befolyásoló szerepe.

Az aszály miatt több mint 1,3 millió hektáron jelentettek kárt a gazdák. Ez a szántóföldi területek mintegy harmadát jelenti. Az MNB szakértői szerint a GDP emelkedése emiatt 0,6–0,8 százalékponttal mérséklődhet idén. Az aszály kárt okozott minden szántóföldi kultúrában, de a legnagyobb kiesés a takarmánykukoricában történt.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint:

  • az őszi búza hozama a tavalyit 28,6,
  • a durumé 29,4 százalékkal múlta alul
  • a tavaszi árpa hozama 13,3 százalékkal,
  • az őszi árpáé harmadával esett,
  • a repcéé 19,3 százalékkal csökkent
  • kukoricából elvesztettük az exportőri pozíciónkat és kétmillió tonnás importra szorulunk, ráadásul az alacsony termésátlagú területeken komoly minőségi problémák is vannak.

Eddig soha nem tapasztalt helyzet az is, hogy Ukrajnából egyre nagyobb mennyiségben érkeznek a szántóföldi termények, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a feldolgozók folyamatos üzemeljenek, másrészt helyettesítik a hazai (drágább) termést.

A takarmánynövények kiesése takarmányozási gondokat idéz elő. Súlyos problémákat okoz az állattartók egy részének egyik oldalról a takarmánygyártás költségeinek emelkedése, másik oldalról pedig a kevés és gyakran rossz minőségű takarmány. Ezeken enyhít valamelyest az import és a kormány szállításokat segítő támogatása, de a drága takarmány a többi termelési költség emelkedésével együtt erősíteni fogja a koncentrációt az állattartók körében.

Az élelmiszerpiacon az igen nehéz 2022-es évet sajnos egy még nehezebb fogja követni. Az év első felében még mindenképpen folytatódni fog az árak emelkedése, mivel számos költségemelkedés még csak most árazódik be az élelmiszer-értékláncban.

Az élelmiszerpiacot kiemelten érintő költség- és árspirál, a vásárlási és fogyasztási szokások megváltoztatására kényszerít majd mindenkit. Míg korábban a tudatosodás folyamata az egészséges életmódot támogató élelmiszerek felé mozdította el a kereslet szerkezetét, aminek a hátterében a fizetőképesség javulása állt, most megtorpant ez a folyamat: elkezdődött a „lefelé vásárlás" időszaka.

A vásárlók az alacsonyabb árú helyettesítő termékeket veszik le inkább a polcról, illetve kevesebb féle terméket és mennyiségben is kevesebbet vásárolnak.

Ez érthető reakció akkor, amikor rendkívüli drágulással találkozunk, és a jövedelmünk elértéktelenedése, esetleg csökkenése tapasztalható.

Egyre racionálisabbá válnak a vásárlási döntések, kevesebb a pazarlás, csökken a túlfogyasztás. Más értelmet nyernek az akciók is, ami bár régóta népszerű, most a reneszánszát fogja élni. A kereskedők számára is felértékelődik majd ez az eszköz, hiszen az áremelkedések közepette is lehet az alacsony árak látszatát kelteni. Hogy ez a folyamat meddig tart? Aki megtapasztalja, hogy jót tesz pénztárcájának, egészségének a most bevetett racionalitás, az tartani fogja ezt az irányt. Amikor enyhül, majd véget ér ez a válság is, akkor ismét lesz az élelmiszerpiacon mennyiségi növekedés, de már a megváltozott szerkezetben – zárja cikkét az Agrárinfo.hu

Kapcsolódó írásaink