Gazdaság
Brüsszel további feltételekhez köti a magyar kifizetéseket
A lap felidézi a szerdai Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét, amelyben azt írják, hogy „Brüsszel keményen fellép Magyarországgal szemben”.
A német lap „megbízható” brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy „a bizottság illetékes szervei arra a következtetésre jutottak, hogy Budapest nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett reformígéreteit”.
A Mandiner információi szerint azonban a helyzet korántsem annyira egyértelmű, ahogy azt a német sajtó elénk tárja.
Brüsszel és Budapest között ugyanis az európai uniós források kapcsán három témában folytak a tárgyalások. Az egyik kérdés a Magyarországgal szemben két nappal a 2022-es országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági, kondicionalitási eljárás.
Ezt a kérdést kapcsolta össze Brüsszel a helyreállítási alapról szóló tárgyalásokkal és a Magyarországnak az uniós szerződés szerint, a hétéves operatív programokon keresztül járó kohéziós források kifizetésével – írja a mandiner.hu.
Amikor ugyanis a kondicionalitási eljárást megindították hazánkkal szemben, akkor a Bizottság leszögezte, a helyreállítási alapról és a Magyarországot megillető kohéziós források kifizetéséről csak akkor indulhat meg a tárgyalás, ha Magyarország eloszlatja Brüsszel jogállamisági aggályait, és eredményesen lezárul a jogállamisági kérdésekben indított kondicionalitási eljárás.
Az eljárás megindítását követően a magyar kormány és a bizottság között hónapokon át tartó tárgyalássorozat kezdődött, amelynek az eredménye végül az lett, hogy Magyarország vállalta, megvalósít egy 17 pontból álló, a bizottság által is elfogadott jogállamisági, korrupcióellenes intézkedési csomagot.
A javaslatcsomagból az elmúlt hetekben törvények sora született, a magyar Országgyűlés ugyanis minden, a megállapodásban rögzített pontot törvényi erőre emelt.
A mandiner.hu információi szerint azonban most megváltozott a bizottság álláspontja, ugyanis nem elégedettek maradéktalanul a magyar intézkedésekkel, ugyanakkor ennek ellenére is elfogadják a Magyarország által benyújtott tervet a helyreállítási alapról, valamint aláírják a kohéziós forrásokhoz szükséges partnerségi megállapodást is, azonban további feltételekhez kötik a kifizetéseket.
Brüsszel és Budapest között a kötélhúzás tehát döntetlenre áll – összegzi a mandiner.hu cikke az eseményeket.
A kormánynak sikerült elérnie, hogy elfogadják a helyreállítási tervet, valamint tető alá hozták a partnerségi megállapodást is, ugyanakkor további tárgyalásokra van szükség a konkrét kifizetésekhez.
Navracsics Tibor: Sajtóértesülések szerint Magyarország jövőre hozzáférhet az uniós forrásokhoz
Az MTI közleménye szerint: Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó „nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.
A miniszter szerint az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit „júniusban felvázoltunk”, amely szerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.
Ez Magyarország és az Európai Bizottság számára is jó hír, mert mint a mostani konferencia is bizonyítja, Magyarország lojális, hasznos és jó felhasználója az uniós forrásoknak, jól hasznosulnak az európai adófizetők ide befektetett pénzei - jelentette ki Navracsics Tibor, az MTI beszámolójában.
