Gazdaság

Az energiahordozókra vonatkozóan csökkent az ország importfüggőségének mértéke

Az energiafogyasztás 11,7 százalékát adták megújuló források 2021-ben

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben.

Az energiahordozókra vonatkozóan csökkent az ország importfüggőségének mértéke
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja
Fotó: www.enhat.mekh.hu

Kiemelték, hogy az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült.

A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben mérséklődött.

2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, amely kis mértékű, 0,6%-kos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3%-kal, a napenergiából származó primerenergia termelés pedig 51,0%-kal nőtt az előző évhez képest.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4%-kal, a nukleáris pedig 0,5%-kal csökkent.

A primerenergia-felhasználás 1 151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8%-kos bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2%-kost a koronavírus járvány előtti 2019-es évhez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9%-át elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2%-át nukleáris energia, 11,7%-át elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0%-át villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2%-ot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.

A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3%-kal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7%-kal emelkedett. A földgáz felhasználása 6,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest.

Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogázforrásból származót és a vízenergiát.

Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt, és a felhasználás 6,9%-kal emelkedett az előző időszakhoz képest.

2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1% volt.

A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok behozatala, valamint a földgázimport biztosította 557 789 TJ mennyiségben.

A kőolajimport 1,5%-kal, 6 008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7%-kal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest.

Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent,

2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3%-kal magasabb a megelőző évhez, és 6,1%-kal a koronavírus járványt megelőző 2019-es évhez képest.

A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0%-ot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0%-ot, az ipar 22,2%-ot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások aránya (a honvédelemmel együtt) 9,9% volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1%-ot jelentett.

A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást és a halászatot.

A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatív mértékben is a közlekedésben jelentkezett, amely 10,5%-kal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználási szintet – áll a közleményben.


 

Kapcsolódó írásaink