Gazdaság
Tizenhárom százalék maradt az alapkamat
A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik
A Magyar Bankholding vezető elemzője, Suppan Gergely szerint a szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik – állítja az elemző.
Kiemelte, hogy ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelezőtartalék-ráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.
A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált.
Suppan szerint a külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban.
A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt.
A gazdasági elemző megállapítása szerint, a kamatemelési ciklus lezárása lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.
Hozzátette, hogy a Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18 százalékos kamat mellett, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette.
Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt.
Suppan Gergely úgy látja, hogy mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, és amelyben
kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásnak.
Az elemző a közleményben aláhúzta, arra számítanak, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet. Az utóbbi hetekben azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír, mind a kamatcsere piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödésének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent.
Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet.
Suppan az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számít, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 14,60 százalék, három hónap múlva 13,20 százalék, hat hónap múlva 11,8 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásunkkal összhangban – zárja kommentárját Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető
elemzője.