Gazdaság

Megadóztatja az energiacégek többletnyereségét az osztrák kormány

Az osztrák kormánykoalíció úgy döntött, hogy ideiglenesen rendkívüli adót vet ki az energiavállalatok többletnyereségére. A tervet Werner Kogler alkancellár és Magnus Brunner pénzügyminiszter jelentette be pénteken.

Megadóztatja az energiacégek többletnyereségét az osztrák kormány
A magyar kormány célja, hogy a háború miatt megnövekedett anyagi terheket ne a lakosság fizesse meg
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Werner Kogler azt mondta, hogy a fosszilis energiaszektorban tevékenykedő cégek esetében az adó 40 százalék lesz, ami azonban 33 százalékra csökkenthető, ha a vállalat megújuló energiába fektet be. Magnus Brunner pénzügyminiszter azt mondta, hogy egy ilyen lépés tisztességes, mivel a többletnyereség véletlenszerű, az Ukrajna elleni orosz invázió miatt emelkedő energiaárakkal függ össze. Az osztrák kormány 2–4 milliárd euró közötti bevételre számít, az intézkedés várhatóan 2023 végéig marad érvényben.

Az Európai Bizottság március 8-án a REPowerEU közleményében azt javasolta, hogy a tagállamok ideiglenesen vezessenek be rendkívüli adót minden energiaszolgáltatóra. A bizottság becslése szerint ezekből az intézkedésekből akár 200 milliárd euró is keletkezhet, amit a háztartások magas energiaszámláinak részbeni ellensúlyozására lehet felhasználni. Októberig 15 európai ország jelentett be, javasolt vagy vezetett be extraprofitadót az energiavállalatok esetében.

Magyarországon korábban elemzők úgy vélekedtek: kitűzött kormányzati cél, hogy a háború miatt megnövekedett anyagi terheket ne a lakosság fizesse meg, s ezzel a kompenzációval maradhat fenn a lakosságot érintő, csaknem tíz éve érvényben lévő rezsicsökkentés, amelynek megőrzése az egyik fő kormányzati vállalás. Nálunk a kabinet idén júniusban döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, amelynek összege a számítások szerint 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot.

Nagy tiltakozást váltott ki, hogy a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, ami a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető. A magyar lépés nyomán ugyanakkor Európában egyre több helyen vezetik be az extraprofitadót, ám a legtöbb országban az intézkedés csak az energiaiparra vonatkozik – szemben Magyarországgal, ahol az extraadó többek között a légi közlekedésre és a pénzintézetekre is kiterjed.

Kapcsolódó írásaink