Gazdaság

Brüsszel elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak az új Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán benyújtott Stratégiai Tervét – derül ki az Európai Unió hivatalos weboldaláról. Az uniós testület a napokban hagyta jóvá az új KAP Stratégiai Terveket Horvátországra, Szlovéniára és Svédországra vonatkozóan.

Brüsszel elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét
Közvetlen kifizetésekre csaknem hétmilliárd euró várható az EU-tól
Fotó: MH

Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette elő a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó javaslatát, amely új munkamódszert vezet be az EU mezőgazdasági politikájának korszerűsítésére. Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően megállapodás született, és 2021. december 2-án hivatalosan is elfogadták az új KAP-ot.

Az Európai Unió agrártámogatásait a jövőben meghatározó, 2023. január 1-jén induló új KAP célja, hogy alakítsa a fenntartható, ellenálló és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átmenetet. A megreformált politika értelmében a finanszírozás igazságosabban oszlik el a gazdaságok között, hangsúlyt fektetve a kis- és közepes méretű családi gazdaságokra, valamint a fiatal gazdákra. Ezen túlmenően a gazdálkodók támogatást kapnak az új innovációk használatához a precíziós gazdálkodástól az agrárökológiai termelési módszerekig. A konkrét fellépések támogatásával ezeken és más területeken az új KAP az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági közösségek sarokköve lehet az Európai Unióban.

KAP Stratégiai Tervek

Az új Közös Agrárpolitika kapcsán az uniós országok nemzeti KAP Stratégiai Terveket hajtanak végre, kombinálva a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását. A KAP Stratégiai Tervének megtervezése során minden tagállam uniós szintű beavatkozások széles skálája közül választhatott, és azokat sajátos szükségletei és helyi körülményei teljesítésére szabta, illetve célozta meg. Ezek értékelésekor az Európai Bizottság azt figyelte, hogy az egyes tervek a KAP tíz kulcsfontosságú célkitűzését célozzák-e, amelyek közös környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat érintenek. Nem mellékes persze az sem, hogy a terveknek összhangban kell lenniük az uniós jogszabályokkal, és hozzá kell járulniuk az EU éghajlati és környezetvédelmi céljaihoz, többek között az állatjólétre vonatkozóan, amint azt az Európai Bizottság Farm to Fork (azaz lényegében Földtől az asztalig) és Biodiverzitás stratégiájában rögzítették. Azaz a jóváhagyáshoz minden tervnek teljesnek és a jogszabályokkal összeegyeztethetőnek kell lennie, valamint elég ambiciózusnak ahhoz, hogy teljesítse a KAP célkitűzéseit, valamint az EU környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalásait.

Szarvasmarhák Ficsor Árpád mezőgazdasági vállalkozó dunaharaszti tehenészetében, ahol Nagy István agrárminiszter az őstermelőket érintő változásokról tartott tájékoztatót
Szarvasmarhák Ficsor Árpád mezőgazdasági vállalkozó dunaharaszti tehenészetében
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A társjogalkotók által a tagállamok számára a KAP Stratégiai Tervek benyújtásának határideje 2022. január 1. volt. (Magyarország az elsők között nyújtotta be KAP Stratégiai Tervét Brüsszelnek.) A tervek kézhezvételét követően az Európai Bizottság 2022. május 25-ig észrevételeket küldött valamennyi tagállamnak. Ezt követően újraindult a strukturált párbeszéd az uniós testület szolgálatai és a nemzeti hatóságok között a fennmaradó kérdések megoldása és a felülvizsgált KAP-tervek véglegesítése érdekében, és elkezdődtek a további egyeztetések. A tét nagy volt, és nemcsak azért, mert a KAP 270 milliárd eurós finanszírozásban részesül a 2023–2027-es időszakban, hanem azért is, mert az egyes tagállamoknak sok esetben különböző érdekeik érvényesítéséért kellett síkra szállniuk.

Az Európai Bizottság folyamatosan hagyja jóvá az uniós országok első KAP Stratégiai Terveit. A jóváhagyási eljárást egyedi bizottsági végrehajtási határozatok zárják le. Ezek a tervek határozzák meg, hogy a 2023-ban kezdődő új közös agrárpolitikát miként hajtják végre az egyes uniós országok nemzeti szinten. Mindegyik terv a célzott beavatkozások széles skáláját ötvözi az adott uniós ország sajátos szükségleteinek teljesítésére, és kézzelfogható eredményeket hoz az uniós szintű célkitűzésekkel kapcsolatban, miközben hozzájárul az európai zöldmegállapodás ambícióihoz.

Jóváhagyott 9 milliárd euró

Horvátország, Szlovénia és Svédország az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően 2021. december 29-én, 23-án és 22-én nyújtotta be első javaslatát a KAP Stratégiai Tervére. Ezt követően Svédország esetében szeptember 23-án, Szlovénia esetében szeptember 29-én, Horvátország esetében pedig október 7-én küldték meg felülvizsgált javaslataikat, amelyek az Európai Bizottság észrevételeire vonatkoznak.

A napokban jóváhagyott három terv csaknem 9 milliárd eurós költségvetést jelent, ebből 2,7 milliárd eurót a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzésekre és ökoprogramokra, 227 millió eurót pedig a fiatal gazdálkodókra fordítanak. Mindhárom tervnek erős környezetvédelmi dimenziója van. Szlovénia és Svédország vidékfejlesztési költségvetésének hozzávetőleg 60 százalékát környezetvédelmi és éghajlati célokra fordította. A szlovén terv támogatja többek között a mezőgazdaságból származó megújuló energiatermelést, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy saját szükségleteikre biogázba, biometánba és geotermikus kutakba fektessenek be. A horvátok foglalkoznak a mezőgazdasági kibocsátással, amely főként a talaj- és trágyagazdálkodásból ered, míg a svéd terv nagy hangsúlyt fektet a szén-dioxid-megkötésre, a biológiai sokféleségre és az értékes gyepekre, valamint a fenntartható termelésről szóló ismeretek bővítésére. A KAP finanszírozásnak köszönhetően Szlovéniában, Svédországban és Horvátországban – sorrendben – a mezőgazdasági területek 17, 14, illetve 12 százalékára terjed ki az ökológiai gazdálkodás.

Előtérben a kisüzemek

Horvátországban a támogatás igazságosabb újraelosztását úgy érik el, hogy a KAP közvetlen kifizetési keretének ötödét újraosztják a kis- és közepes gazdálkodók számára az első 30 hektár mezőgazdasági földterületük után. A fiatalok mezőgazdasági tevékenységre való ösztönzése érdekében több mint ezer 40 év alatti horvát gazdálkodó részesül speciális ösztönzőkben, hogy segítsék őket mezőgazdasági üzem létrehozásában és a beruházások kezdeti költségeinek fenntartásában. A vidékfejlesztési alapok 14 ezer vidéki munkahely létrehozását, valamint számos infrastrukturális beruházást (például vízvezeték, helyi utak, óvodák) támogatnak.

A magyar méz az európai piacokon is megállja a helyét
Körülbelül 800 szlovén méhész külön támogatásban is részesül a bioméhészet fenntartása vagy arra való átállás érdekében
Fotó: MH

Az újraelosztó kifizetést Szlovéniában is alkalmazni fogják, a költségvetés egy részét a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb mezőgazdasági üzemek számára csoportosítva át. A közvetlen kifizetések kiegészítéseként 98 millió eurót fordítanak mintegy 25 ezer gazdálkodó támogatására a jelenleg nehézségekkel küzdő ágazatokban, mint például az extenzív állattenyésztés, valamint a takarmányozási és élelmiszeripari fehérjenövények területén. Körülbelül 800 szlovén méhész külön támogatásban is részesül a bioméhészet fenntartása vagy arra való átállás érdekében. A vidékfejlesztési alapok a vidéki térségekben nagy hozzáadott értéket képviselő, kis léptékű beruházásokat támogatnak, mint például a helyi piacok kialakítása és a helyi termékek értékesítésére szolgáló létesítmények felújítása.

Svédország 806 millió eurót különít el a gazdálkodók számára, hogy folytassák a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot azokon a területeken, ahol a gazdálkodás körülményei nehézségekbe ütköznek, például hegyvidéken, erdők által uralt vagy északi területeken. A fiatal svédországi gazdálkodók indulási támogatást igényelhetnek, és kiegészítő jövedelemtámogatást kaphatnak a mezőgazdasági vállalkozásuk elindítását követő első években. A speciális képzésnek köszönhetően körülbelül 30 ezer személy várhatóan olyan új készségeket is elsajátít a környezeti vagy éghajlati teljesítményhez kapcsolódóan, mint például a növényvédő szerek felhasználóit érintő egészségügyi kockázatok csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energia termelésének vagy felhasználásának javítása.

Magyarország is örülhet

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország KAP Stratégiai Tervét is, erről tanúskodik, hogy azt közzé is tették az Európai Unió hivatalos weboldalán, ahonnét letölthető. (Lapunk értesülése szerint Magyarországon kedden jelentik be a hírt.) A közzétett terv szerint összesen 8 400 488 505 eurót kap Magyarország az EU-tól, ezt Magyarország 1 615 107 051 euróval egészítheti ki, így az összesen elkölthető forrás 10 015 595 555 euró. A közvetlen kifizetések esetében az EU költségvetéséből 6 632 794 974 euró várható, míg ágazati támogatásként további 132 546 935 euró, amelyhez 20 666 935 euró nemzeti társfinanszírozás társul, így utóbbi kerete összesen 153 213 870 euró. Vidékfejlesztési célokra összesen 3 229 586 711 eurót fordíthat Magyarország, ebből 1 635 146 596 euró jön az EU-ból, amit 1 594 440 116 nemzeti társfinanszírozás egészít ki. A fiatal gazdák számára, illetve a generációváltásra fordítható uniós forrás 186 892 301 euró, míg környezetvédelmi és éghajlati célkitűzések elérésére a vidékfejlesztés kapcsán 1 162 595 979 euró. Az ökorendszerekre a közvetlen kifizetések keretében 995 millió euró uniós támogatás jut, a LEADER-re 81 757 330 euró, a kiegészítő újraelosztó uniós jövedelemtámogatás keretösszege pedig 931 276 816 euró.

Emlékezetes, hogy az őszi munkákat leginkább befolyásoló vetésváltás szabályaiban már sikerült előzetesen megállapodni Brüsszellel. Eszerint a gazdálkodóknak fő szabályként a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük. Ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmad részén az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt kell, hogy megtörténjen. Fontos eredménye volt a tárgyalásoknak az is hogy a vetőmag hibridkukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. A gyakorlati alkalmazás szempontjából üdvözlendő még, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Fontos segítség a legkisebb gazdaságoknak, hogy a 10 hektárnál kisebb szántóterületet művelőknek egyáltalán nem kell alkalmazniuk a vetésváltási szabályokat.

A közös agrárpolitika forrásai nagy élelmiszeripari fejlesztéseket tesznek lehetővé
A Közös Agrárpolitika forrásai nagy élelmiszeripari fejlesztéseket tesznek lehetővé
Fotó: MH/Katona László

Nagy István agrárminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a vidék szilárd alap, biztos kiindulópont, ezeréves megtartó erő, amelyre támaszkodni lehet a sokasodó nehézségek, az elhúzódó járvány, az orosz–ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a történelmi aszály idején. Mint arra felhívta a figyelmet, a kormány 2021 elejétől 2250 milliárd forint értékben hozott támogatási döntéseket a vidék gazdasági gerincét adó agrárium és élelmiszeripar fejlesztéséért. A 2023–2025-ös időszakban a KAP egyes pillére keretében 3400 milliárd forint, a kettes pillér keretében 4265 milliárd forint érkezik majd erre a területre. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházási támogatások, ugyanakkor a környezetre és a fenntarthatósági célokra is odafigyelnek. A beruházási támogatások keretében prioritás a hozzáadott érték és a termelési költséghatékonyság növelése. Az átfogó megújulás érdekében 2027-ig 750 milliárd forint jut majd az élelmiszeripari beruházásokra a KAP vidékfejlesztési támogatása keretében.

Kapcsolódó írásaink