Gazdaság
Ez a modell mentheti meg az uszodákat a drámai rezsiköltségektől
Felkérte a Sportállamtitkárság a BVSC-Zugló vezetőségét, hogy az energiahatékonyság terén felhalmozott tapasztalataikat osszák meg a hazai vizes sportokban ténykedő és uszodai infrastruktúrát működtető vezetőkkel – írja a Mandiner. A portál interjút készített a klub elnökével, és ebből kiderül, hogyan érték el azt, hogy az energiaválság ellenére ne kelljen télre bezárniuk, de még csökkenteni se a medencék vízének hőfokát.
Szatmáry Kristóf elmondta, 2010 után tudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztések kezdődtek a BVSC-nél.
„Minden felújításunk során a szigeteléseket olyan technológiával valósítottuk meg, amely energiahatékony irányba mozdította el az adott épületelemeket, hogy jelentősen spórolhassunk a téli időszak fűtésszámláin” – mondta az elnök.
Az egyesület emellett napelemes beruházásokba kezdett. Bár a leválás a MÁV-ról elhúzódott, és így nem sikerült annyi panelt üzembe helyezni, amennyit szerettek volna, a tervek megvannak a folytatásra, és mind a kézi-, mind a röplabda gyakorlócsarnok tetejét úgy alakították ki a felújításuk során, hogy a lehető egyszerűbben fel lehessen rájuk szerelni a napkollektorokat.
A legnagyobb újítás viszont kétség kívül az, hogy a geotermikus energiát bevonták az egyesület energiagazdálkodásába.
Gyermekkorából emlékezett rá, idézte fel Szatmáry Kristóf, hogy a BVSC-nek volt egy brűgölője, ami a Széchényi fürdőből kapta a termálvizet. A fürdő azonban jelentős mennyiségű hőt pazarol el, mivel a mélyből hetven fok feletti hőmérsékletű víz érkezik, amelyet vezetékes vízzel hűtenek vissza.
„Több mint öt évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, mert gyerekkori focista emlékeimben megvolt még az a pillanat, hogy a nagy csapat felnőtt játékosai az edzés végén a gyógyvizes brűgölőben lazítottak az edzés után – folytatta Szatmáry Kristóf. „Amikor elnök lettem, akkor ezekre az emlékeimre alapozva kutatásba kezdtünk, és kiderült, hogy valóban, a nyolcvanas években létezett egy vezeték, amely a Széchenyi fürdőből ágazott le, és termálvizet szállított ide, ami aztán megtöltötte ezt a kis meleg vizes áztatót.”
A BVSC vezetése erre azzal az ötlettel állt elő, hogy fel kéne újítani a vezetéket, viszont megfordítani benne a víz áramlását. Ezt az interjú alapján úgy kell elképzelni, hogy
az egyesület saját kutat fúrat, az abból érkező 70 fok fölötti vízzel fűti az irodákat, medencéket, s majd, amikor a hőt a környezetének leadva a víz 40 fok körülire hűl, a vezetéken átadják a Széchényinek. A tervre engedélyt is kapott a különféle hatóságoktól a BVSC, a rendszer működik és bevált.
Ráadásul az öt-hétévesre tervezett megtérülés a mostani energiaárak mellett, úgy tűnik, hogy két-három év alatt következik be.
Szatmáry Kristóf kiemelte: „Magyarország területének 70–80 százaléka olyan helyen fekszik, amelynél a geotermikus energiák elérhetősége adott. Vagyis, ha lefúr valaki nagyjából ezer méter mélyre, akkor valószínűleg 50 Celsius-fok fölötti vizet fog találni.” Érdemes lenne megfontolni, hogy például az Alföld nagy részén hatalmas termálvizes vagyon van a föld alatt, és ezzel az úgynevezett „visszapréselős módszerrel” nagyon hatékonyan kiváltható lehetne a gáz és az áram egy része – tette hozzá a BVSC elnöke.
