Gazdaság
Nyitrai: A magyar bor versenyképessége idehaza és világszerte is javult
Az új bortörvény és a borpromóciós program segíti a szőlő- és bortermelőket, növeli a hazai bor népszerűségét
A közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Csaknem 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait – jelezte.
Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
A miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a kormánnyal együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel, és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat – írták.
A közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály. Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkezett csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő országokban.
A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliteres bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, amelyeknek a segítségével, valamint a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és külföldi fogyasztók asztalára – áll a közleményben.
Ugyanakkor a háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárlóüzemek termelési költségeit – folytatták.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek – írták.
Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy a hazai borkultúrát közelebb hozza a fiatalokhoz, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.
„Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat békeidőszakban és intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni, és folytatni minőségi megújulását” – fogalmaztak.
A közlemény szerint Nyitrai Zsolt és Légli Ottó is egyetértett abban, hogy a magyar szőlőtermelők és borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai uniós szinten. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály ellenére kiemelkedően jó borminőség várható – olvasható a közleményben.
