Energiaválság sújtja Németországot

Jelentősen átalakította Németország energiamixét az ukrán válság. A Frauenhofer Intézet és a Frankfurter Allgemeine Zeitung adatainak összevetése alapján 2021. január 1-jéhez képes 2022. október 15-re 20-ról 27,8 százalékra nőtt a szén- és 12-ről 7,9 százalékra esett vissza a gázerőművi termelés.

A bányaipar egyelőre nem tudja lekövetni a változást: a kitermelés mindössze 5,5-6 százalékkal nőtt, ráadásul 1 kilowattórányi áram előállítása a szén esetében 12 eurócent, földgáz felhasználásával viszont csak 9. Ehhez járul, hogy az energiaigény folyamatosan nő. Az AG Energiebilanzen számításai alapján a fogyasztás 2021-ben elérte a 12 265 petajoule-t (PJ), ami 3,1 százalékkal haladta meg a 2020-as értéket.

A szél- és naperőművek aránya az energiamixben nagyjából változatlan maradt, a biomasszáé és a nukleáris energiáé viszont látványosan csökkent (2,5, valamint 4,3 százalékkal).

Németország tehát látványosan távolodik attól a célkitűzésétől, hogy az évtized végére Európa legzöldebb országa legyen.

Ami az árak alakulását illeti, az áram átlagos fogyasztói ára egy és háromnegyed év alatt 23,2-ről 56,6 centre, azaz több mint duplájára nőtt kilowattonként. A gáz esetében a helyzet még durvább: 4,4-ből 23,8 cent/kWh lett, vagyis öt és félszeresére emelkedett, de megduplázódott a gázolaj ára is, és harmadával lett drágább az E10-es benzin.

Ezek után érthető, hogy a szövetségi pénzügyminisztérium az év folyamán többször rontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó jóslatait: az év eleji 3 százalék körüli GDP-növekedéssel szemben jelenleg az 1,4 százaléknak is örülnének Berlinben.