|
A német nyelvterület vezető gazdaságkutató intézetei szeptember végén közzétett közös előrejelzésükben ugyan „alapforgatókönyvként” azzal számolnak, hogy enyhe recesszió következik Németországban, így a hazai össztermék (GDP) csupán 0,4 százalékkal csökken jövőre. Azonban felvázoltak egy lehetséges fejlődési utat arra az esetre is, ha a kemény téli hideg miatt a megszokottnál jóval több földgázra lenne szükség, és így gázhiány lép fel. Ebben az esetben 2023-ban akár 7,9 százalékkal csökkenhet a német GDP, és 2024-ben folytatódhat a visszaesés, 4,2 százalékos GDP-csökkenéssel.
A németországi gázfogyasztás nagyjából 40 százalékát a háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók teszik ki, 60 százalékát pedig a nagy ipari fogyasztók.
Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely Ukrajna ellen indított háborúja óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat–1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.
|
