Gazdaság

Szétterjedt a madárinfluenza Európában, a betegség aggasztja az ágazat hazai szereplőt

Idén júniustól szeptemberig példátlan számú magas patogenitású madárinfluenza vírus kimutatásról számolt be az Európában vadon élő és házi madarakban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az EU referencialaboratóriumának legfrissebb elemzése. A betegség agresszivitása aggasztja az ágazat hazai szereplőt, Bognár Lajos országos főállatorvos ugyanakkor a Magyar Hírlapnak elmondta: a magyar állategészségügyi hatóságok felkészülnek a betegség terjedésének megelőzésére.

Szétterjedt a madárinfluenza Európában, a betegség aggasztja az ágazat hazai szereplőt
Nincs vége a nehézségeknek, mivel a madárinfluenza újból felütötte a fejét
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A korábbi években a nyári időszakban egyáltalán nem észleltek madárinfluenza esetet, vagy csak néhányat Európában. A teljes 2021–2022-es madárinfluenza-szezon ugyanakkor az eddig megfigyelt legnagyobb járványt produkálta a kontinensen. 2022. június 11. és szeptember 9. között 16 EU/EGT-országban és az Egyesült Királyságban 788 magas patogenitású madárinfluenza-vírus kimutatást jelentettek, 56-ot baromfiban, 22-t, illetve 710-et fogságban tartott madaraknál, illetve 710-et a vadon élő madarakban.

A vadon élő madarak esetében a megbetegedés, illetve a betegség szokatlan fennmaradása a nyár folyamán folytatódott, és 15 európai országban fordult elő. A vírus elérte az Atlanti-óceán északi partvidékén található tengeri madár költőkolóniákat, és hatalmas elhullást okozott, különösen Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Az erősen fertőzött vadon élő madarak a házimadarak számára is folyamatos fertőzésveszélyt jelentettek. Júniustól szeptemberig csökkent a tenyésztett madarak kitöréseinek száma az előző hónapokhoz képest, de több mint ötszöröse volt az előző év azonos időszakához képest.

„A baromfiban és a vadon élő madarakban szeptemberig észlelt esetek miatt a jelenlegi járvány még egyértelműen tart. Az őszi vonulás megindulásával és az Európában telelő vadon élő madarak számának növekedésével valószínűleg nagyobb a magas patogenitású madárinfluenza fertőzés kockázata, mint az előző években, a vírus Európában megfigyelt perzisztenciája miatt” – mondta Guilhem de Seze, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority - EFSA) kockázatértékelési termelési (ASSESS) osztályának vezetője.

A jelenleg zajló magas patogenitású madárinfluenza-szezon az eddig látott legnagyobb járványt produkálta Európában. Összesen 2467 járványt észleltek a baromfiban, és 47,7 millió szárnyast vágtak le kényszerből az érintett létesítményekben. Ezenkívül 187 észlelést jelentettek fogságban tartott madarakban, és 3573 fertőzést jegyeztek fel vadon élő madarakban. Az idei járvány földrajzi kiterjedése példátlan, a bejelentett megbetegedések a norvégiai Svalbard-szigetektől Portugália déli részéig, keleten pedig Ukrajnáig terjednek, összesen 37 európai országot érintve. A múlt év őszén a madárinfluenzát okozó H5N1 vírus először szelte át az Atlanti-óceánt is, Európából vándorlási útvonalakon átterjedt Észak-Amerikába, és több kanadai tartományban, illetve az Egyesült Államok államában súlyos baromfijárványt okozott, valamint halálozást a vadmadaraknál.

A betegség agresszivitása a baromfiágazat hazai szereplőit is aggodalommal tölti el, különösen amiatt, mert közeledik a vadmadarak őszi vándorlási időszaka, s tömegesen repülnek majd el Magyarország fölött. Mint kiderült, az EFSA megfelelő és fenntartható magas patogenitású madárinfluenza-mérséklési intézkedések gyors végrehajtását ajánlja, ideértve a megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket és a korai felismerést szolgáló felügyeleti stratégiákat. Úgy vélik, közép- és hosszú távú megelőzési stratégiákat kell mérlegelni a sűrűn lakott területeken és a baromfitenyésztési rendszerekben, amelyek nagyon érzékenyek a madárinfluenza-expozícióra.

A magyar állategészségügy ugyanazokat a kockázatcsökkentő intézkedéseket tartja fontosnak, mint amit most az EFSA le is írt, a magyar állategészségügyi hatóságok pedig felkészültek a madárinfluenza megelőzésére, a betegség elleni védekezésre - nyilatkozta érdeklődésünkre az országos főállatorvos. Bognár Lajos emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programból nem véletlenül van elkülönítve forrás állatvédelmi fejlesztésekre. Hozzátette: az Agrárminisztérium a Baromfi Terméktanáccsal közösen állapít meg például minimum állategészségügyi feltételeket, amelyek mentén be lehet telepíteni egy állományt. Éppen ezen okból javasolnak zárt etetést, itatást, valamint zárt takarmánytárolást is - tette hozzá. A megelőzés során természetesen felmerül a vakcinázás szerepe, de egyelőre - ameddig gazdasági-kereskedelmi akadályok fennállnak - ezt nem tudjuk alkalmazni, mert nincs olyan vakcina, ami nekünk víziszárnyasok számára megfelelő lenne - mondta a szakember.

Visszatérve magára a madárinfluenza betegségre, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a betegség alacsony kockázatú az emberek számára. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control - ECDC) arra a következtetésre jutott, hogy az EU/EGT lakosságának fertőzési kockázata alacsony, a foglalkozási szempontból kitett személyek esetében alacsony vagy közepes, és nagy a bizonytalanság. a madárpopulációkban keringő madárinfluenza-vírusok nagy változatossága miatt. A szennyezett baromfitermékeknek való kitettség emberre való átterjedésének kockázata ugyanakkor elhanyagolhatónak tekinthető. Az ECDC technikai jelentést is közzétett „A zoonózisos influenzavírus-fertőzések vizsgálata és kimutatása emberekben az EU-ban/EGT-ben” címmel, amelyhez az EFSA, az EU referencialaboratóriuma és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség is hozzájárult.

Kapcsolódó írásaink