Gazdaság

„A válságot nemcsak a háború okozza, hanem a vakvágányos brüsszeli politika is”

Európa az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságát éli át, a válságot csak részben lehet a háború kitörésével magyarázni, épp ennyire oka a vakvágányos brüsszeli politika – fogalmazott Dömötör Csaba a Magyar Nemzet hétfői lapszámában olvasható interjúban.

„A válságot nemcsak a háború okozza, hanem a vakvágányos brüsszeli politika is”
Dömötör Csaba: A gáz ára a szankciók első lebegtetése után két-háromszorosára nőtt, és most is kétszerese annak a szintnek, amely a háború után pár héttel volt
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a választás idején még arról volt szó a brüsszeli tárgyalótermekben, hogy a szankciók nem terjednek ki az energiára. „Aztán júniusban ezt felülírták, annak minden következményével. Ez épp elég ok arra, hogy megkérdezzük erről a magyarok véleményét” – magyarázta, hogy miért van szükség az újabb nemzeti konzultációra. Mint fogalmazott: „Ha sok száz ezer ember egy irányba fejezi ki akaratát, annak van ereje”.

A politikus kritizálta az Európai Unió szankciós politikáját, benne a nukleáris energiát érintő tervezett szankciókat és a gázszankciót. „Teljesen mindegy, hogy ársapka vagy teljes importkorlátozás formájában fogadnák el őket, áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezetnek” – vélekedett, hozzátéve, hogy a gáz ára a szankciók első lebegtetése után két-háromszorosára nőtt, és most is kétszerese annak a szintnek, amely a háború után pár héttel volt. „Ebből is látszik, hogy nem a háború ténye, hanem a rossz, bürokrata válaszok okozzák a gazdasági turbulenciát” – emelte ki.

Az államtitkár beszélt a Magyarországnak járó uniós forrásokról is, mint hangsúlyozta, az Európai Bizottsággal jó ideje konstruktív légkörben zajlanak a tárgyalások. „Ugyanakkor az is jól látszik, hogy az Európai Parlament nem szeretne megállapodást, fontosabbak neki az ideológiai szempontok” – vélekedett, nyomásgyakorlásnak nevezve az uniós kritikákat. Az államtitkár bírálta Márki-Zay Péter kampányfinanszírozását, szerinte a legapróbb részletekig ki kell vizsgálni, hogy fennállt-e a külföldi finanszírozás ténye. „A legfontosabb ebben az, hogy a törvények értelmében tilos a pártokat külföldről támogatni. Nem tudni, hogy Márki-Zay Péter tisztában van-e ezzel” – fogalmazott. A parlament őszi ülésszakát úgy értékelte: „a legtanulságosabb talán az, hogy a baloldal hogyan vív elszánt harcot a valósággal”.

„Azt mondják, működnek a szankciók. Nem tudjuk, hogy szimpla belpolitikai számításról van szó vagy a külföldi szponzoraik elvárásairól, de a végeredmény szempontjából mindegy is. Sokkal beljebb lennénk, hogyha legalább a szankciók ügyében segítenék a kormány küzdelmét” – fogalmazott Dömötör Csaba. A politikus kitért a pedagógusfizetésekre is, szerinte a kormány béremelések iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy az első nagy átfogó béremelési program épp a pedagógusok számára indult, 2012-től 2017-ig tartott. „Azóta eltelt pár év, de időközben is történtek béremelések. A járvány alatt is és idén januárban is” – tette hozzá, kiemelve, hogy a miniszterelnök további emelésre tett javaslatot. „Ráadásul a kormány az uniós forrásokat is bevonná a béremelést segítő eszközök közé. Ezért még egy nyomós okunk van arra, hogy küzdjünk azért, hogy az uniós források minél hamarabb megérkezzenek” – mondta Dömötör Csaba.

Kapcsolódó írásaink