Gazdaság

Ukrán kukorica a magyar takarmányban

Az ukrán gabona afrikai és közel-keleti piacainak eléréséért az export érdekében újranyitott tengeri folyosó biztosítása mellett az Európába irányuló szárazföldi útvonalak fenntartása, azok bővítése is rendkívül fontossá vált az idei aszály miatt – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a HUNGRAIL Magyar Vasút 2022 konferencián kedden Budapesten.

Ukrán kukorica a magyar takarmányban
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára felszólal a HUNGRAIL Magyar Vasút 2022 konferencián 2022. 10. 4-én
Fotó: AM/Fekete István

A háborús konfliktus hatással van az élelmiszer-ellátásra, hiszen békeidőben Ukrajna és Oroszország is körülbelül 50–50 millió tonna gabonával és olajos maggal látja el a világpiacot – emlékeztetett előadásában Feldman Zsolt. Rámutatott: ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a háború ellenére az Ukrajnában megtermelt gabona eljuthasson a világ többi részére, hiszen Észak-Afrika, a Közel-Kelet élelmiszer-ellátásában kulcsszerepe van az ottani terményeknek. A háború kitörése miatt Ukrajnában ragadt 20 millió tonna körüli mennyiségű tavalyi termés, emellett idén a háborús körülmények ellenére is 25 millió tonnát meghaladó kukoricamennyiségre számítanak. Ukrán beszámolók alapján ebből eddig 3 millió tonna gabonát adtak el a nyugati határokon keresztül, a tengeri folyosón pedig 1,5 millió tonna hagyta el az országot. Vagyis jelentős mennyiségű gabona vár még arra, hogy valamilyen módon kijusson Ukrajnából.

Feldman Zsolt kiemelt jelentőségűnek nevezte a szolidaritási folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A jelenlegi hazai vasúti infrastruktúra hatékonyabb használata érdekében intenzív egyeztetések folytak az elmúlt hónapokban különböző hazai állami és piaci szereplők között. A közös munka hazai és európai szinten jelenleg is zajlik, amelynek köszönhetően a magyar–ukrán határon beérkező áruforgalom mennyisége megtöbbszöröződött az elmúlt néhány hónapban. Az utóbbi hónapokban átlagosan 120 ezer tonna gabona érkezett vasúton Ukrajna felől Magyarországra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, amely tranzitárut és hazai piacra érkező terményt is magában foglal. Az államtitkár elmondása szerint döntés született arról, hogy fejlesztik a záhonyi és eperjeskei térség vasúti infrastruktúráját.

A hazai takarmányipar és állattenyésztés, valamint a feldolgozóipar piaci szereplői jelenleg elsősorban ukrán kukoricából pótolják azt a hiányt, amelyet a történelmi méretékű aszály miatt a hazai piacon nem tudnak beszerezni. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország rendkívül nehéz gabonapiaci helyzettel szembesült, hiszen míg kukoricából hagyományosan három-négymillió tonnát exportálunk a megnövekedett hazai felhasználási igények mellett is, most átmenetileg megfordult a helyzet.  Ennek oka, hogy idén negyvenszázalékos betakarítási szintnél egyelőre nagyságrendileg hárommillió tonna körül várható a kukoricatermés, szemben a korábbi évek hat-nyolcmillió tonnás termésével. Magyarország elemi érdeke, hogy az állattenyésztésünk és a feldolgozóipar számára szükséges terménymennyiség a mostani, rendkívüli időszakban rendelkezésre álljon, ugyanakkor az átmeneti gabonapiaci nehézségek leküzdése után az érdekünk az, hogy az ukrán gabona- és olajosmag-export teljes mértékben tranzitáruként hagyja el az országot – hangsúlyozta az államtitkár.

Kapcsolódó írásaink

A vasút lehet a tengeri szállítás alternatívája

ĀPalkovics László tegnap Isztambulban járt a Bulgária–Magyarország–Szerbia–Törökország közlekedési munkacsoport alakuló ülésén, ahol azt vitatták meg, hogy a négy ország milyen infrastruktúrát épít ki a vasútvonal érdekében