Gazdaság

Palkovics: A magyar védelmi ipar a régiós élvonalba kerülhet 2030-ra

Kifejtette: A magyar ipar erős, 70 százalékát a high-tech adja

A magyar kormány célja, hogy a magyar védelmi ipar 2030-ra a régiós élvonalhoz tartozzon – mondta a technológiai és ipari miniszter szerdán Budapesten, a Globális Különleges Műveleti Erők (GSOF) Európa nemzetközi konferencián.

Palkovics: A magyar védelmi ipar a régiós élvonalba kerülhet 2030-ra
Palkovics László
Fotó: Facebook/Palkovics László, miniszter

Palkovics László közölte: kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programmal elindult a magyar védelmi ipar újjáépítése – emlékeztetett.

Az iparág jelentősége óriási, mivel a globális GDP-nek több mint 2 százaléka megy védelmi kiadásokra – mutatott rá a miniszter. A magyar GDP 1,2 százalékát teszik ki jelenleg a védelmi kiadások.

Kifejtette: A magyar ipar erős, 70 százalékát a high-tech adja, amire lehet építeni, ahogy a meglévő fejlett infrastruktúrára is. Logisztikai szempontból is kedvező az ország elhelyezkedése, és előnyös, hogy tagja a NATO-nak és az EU-nak.

A kormány célja, hogy a magyar védelmi ipar nagysága 2030-ra elérje az 500 milliárd forintot. A miniszter közlése szerint növelni kell az önellátási képességet, hogy a védelmi ipar elláthassa szolgáltatásokkal és termékekkel a magyar honvédséget. Hozzátette: fontos, hogy a magyar védelmi ipar sikeres legyen a külföldi piacokon, és nemzetközi ellátóláncok része legyen versenyképes termékekkel.

A célok elérése érdekében, és a gazdasági fenntarthatóságot támogatva a kutatás-fejlesztési (k+f) képességet erősíteni kell, a k+f költésnek a védelmi iparban el kell érni a teljes magyar k+f ráfordításon belül az 5 százalékot – mondta Palkovics László.

Ismertetése szerint a NATO nyolc kulcsterületet jelölt ki a következő 20 évre: az adatvezérelt kutatást, a mesterséges intelligencia (MI) kutatást, a kvantumtechnológiát, űrkutatást, biotechnológiát, új alapanyagok és gyártástechnológia kutatását, valamint a hiperszonikus képesség kutatását.

Az ágazati stratégiák támogatják Magyarország eredményességét – mondta a tárcavezető. Emlékeztetett arra, hogy a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) központja Budapesten működik, emellett Szegeden és Zalaegerszegen vannak további bázisai. A fontos kutatási területek közé sorolta a nukleáris, a biológiai, a kémiai kutatást, a telekommunikációt, az MI-t, a drónokat, drónalkatrészeket és a GPS-t. A fejlesztések duális felhasználása előnyös, mert a termékek értékesítése nem függ kizárólag a védelmi ipartól – vélekedett.

A tárcavezető szerint fejleszteni kell a gyártási kapacitást és az üzleti modellt, ennek érdekében technológiai partnerségeket építenek ki. A példaként hozta az Airbus nemrég átadott új gyulai gyárát és a Rheinmetall-együttműködést, hozzáfűzve, hogy osztrák, német, francia, török vállalatokkal is együttműködéseket építettek ki.

A Global SOF Foundation non-profit szervezet, amelynek célja katonai, kormányzati, kereskedelmi és oktatási érdekelt felek nemzetközi hálózatának kiépítése és bővítése annak érdekében, hogy az SOF képességeit és partnerségeit fejlesszék a globális és hálózati fenyegetések elleni fellépés érdekében. Számos egyesült államokbeli rendezvény mellett 2016-ban indították el az Európai Szimpóziumot. A GSOF Symposium Europe egy konferencia és kiállítás, amely összehozza az ágazati szereplőket a világ minden részéről a hálózatépítés, az aktuális fejlemények feltárása és az üzletkötés céljából.
 

Kapcsolódó írásaink