Gazdaság

Áder János az aszály következményeiről beszélgetett új podcastjában

Európai Bizottság egyik jelentése szerint 500 éve nem volt ilyen aszály Európában

Az idei aszályról és annak következményeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Áder János az aszály következményeiről beszélgetett új podcastjában
Áder János volt köztársasági elnök
Fotó: MH/Purger Tamás

Áder János hangsúlyozta: a rendkívüli aszály komoly megpróbáltatást jelent azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek.

Az idei aszályt két, szintén aszályos év előzte meg, valamint nem volt elegendő csapadék sem télen, sem tavasszal, vannak olyan országrészek, ahol az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett le. Mindezek következményeként az ország nagy részén a talaj felső 80–100 centiméteres rétegéből teljesen eltűnt a víz – mondta a volt köztársasági elnök.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság egyik jelentése szerint 500 éve nem volt ilyen aszály Európában.

Győrffy Balázs közölte: a becslések szerint Magyarországon meghaladja az 1000 milliárd forintot az aszályos időjárás miatt elveszett termés értéke.

Rámutatott, hogy az aszály szinte az egész világot érintette, ezért a folyók is veszítettek vízmennyiségükből, csak a Tisza vízgyűjtő területén 30 százalékos vízhozamcsökkenést tapasztaltak az elmúlt 10 évben. Ahogy a folyók vízállása egyre alacsonyabb, az „húzza ki" a talajvizet is – magyarázta.

A NAK elnöke fontos feladatnak nevezte a víz megtartását; azt mondta, ha a folyók vízállása magasabb, akkor a talajvízellátás is normalizálódik.

Áder János kifejtette: szakértők arra számítanak, hogy a klíma, illetve a hidrológiai ciklus változása miatt egyre gyakrabban lehet extrém aszályos évekre számítani.

Győrffy Balázs ismertette, hogy körülbelül 5 millió tonna kukorica és 2 millió tonna búza „veszett el" az idén. Hozzátette ugyanakkor, hogy búzából biztosan megvan a hazai élelmiszer-ellátáshoz és takarmányozáshoz szükséges mennyiség.

Magyarország kedvező adottságait jól mutatja, hogy még ilyen szélsőséges időjárás mellett is stabilan ki lehet elégíteni a hazai igényeket – fogalmazott.

Az agrárkamara elnöke felhívta a figyelmet az őszi vetésű növényi kultúrákra, mivel azokat kevésbé viseli meg az aszály és a forró nyár. Hozzátette, a kukoricanemesítők is folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre szárazságtűrőbb hibridekkel jelenjenek meg a piacon.

Áder János kitért arra, ha kevesebb a takarmány, akkor kevesebb jut az állattartóknak, ez növeli az állattartás költségeit, ami megjelenik majd az árakban is.

A magyar agrárkárenyhítési rendszer Európában a legjobb, de nincs az a kárenyhítési rendszer, amely fel tud készülni egy 1000 milliárd forintot meghaladó kárra – fogalmazott a NAK elnöke. Jelezte, hogy a gazdálkodók jelentős része az elszenvedett kárnak csak kis részét kaphatja meg.

Győrffy Balázs elmondta: az Európai Unió engedélyezte az előlegkifizetéseket, a gazdáknak járó területalapú támogatások kifizethetők úgy is, hogy az uniótól Magyarország még nem kapta meg a pénzt, azt a magyar költségvetés előlegezi meg.

Áder János kiemelte, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdák a következő hónapokban dolgozni tudjanak.

A volt köztársasági elnök hangsúlyozta: a következő évek-évtizedek nagy kihívása, hogy egyre több embert kell egyre kevesebb egy főre eső vízből, egyre kisebb jó minőségű területen megtermelt megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel ellátni.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország még ilyen rendkívül aszályos, minden korábbi rekordot megdöntő évben is meg tudja termelni az ország lakosságának szükségleteit, de a világ nagyon sok országa nincs ilyen kedvező helyzetben.
 

Kapcsolódó írásaink