Gazdaság

Nagy Márton: Európa versenyképességét a földre küldi az energiaválság

Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig a földre küldi az amúgy is „drasztikusan rossz” versenyképességét – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciáján Budapesten pénteken.

Nagy Márton: Európa versenyképességét a földre küldi az energiaválság
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az európai vállalatok piacokat fognak veszíteni
Fotó: MH/Purger Tamás

A háború gazdasági következményeiről rendezett eseményen kiemelte: az áramárak Európában 6–7-szer nagyobbak, mint az Egyesült Államokban, a gázárnál pedig tízszeres a szorzó, továbbá az olaj ára is magasabb a kontinensen.

Ekkora önköltség-emelkedést nem képes egy iparág lekövetni, az európai vállalatok piacokat fognak elveszíteni, vállalatok és teljes iparágak tűnhetnek el – hívta fel a figyelmet.

Rávilágított arra, hogy a tehetősebb országok - mint például Németország - „öntik a pénzt” a gazdaságba. Összességében azok a gazdaságok vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek belföldön és alacsony áron tudnak energiát előállítani, mint például Franciaország atomenergiával áramot vagy Lengyelország szénnel.

A magas energiaintenzitás versenyhátrányt jelent a piacon, számos iparágban a mérethatékonyság lesz az egyetlen út a túlélésre, az európai vállalatok „egymást fogják lenyelni” - hangsúlyozta. Hozzátette: kedvezőbb lehet a helyzet azokban az országokban, ahol erős a szolgáltatási szektor, mint például egyes balti országokban.

Nagy Márton a továbbiakban tájékoztatott arról, hogy a kormány kidolgozott egy munkahelyvédelmi akciótervet, amelyen még gondolkodnak, még „nem élesítették”.

Felidézte, hogy az energiaintenzív termelő kkv-k részére támogatási programot indítottak, amelynek keretében működési költségekre, például rezsiszámlára is adnak pénzt, egyelőre 3 hónapra. Ezen felül a beruházások támogatását is tervezik, többféle elképzelés van napirenden - jelezte.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy míg 2021-ben az energiaköltség a nettó árbevételre vetítve 1,5 százalék volt a teljes vállalati szektorban, jövőre ez 11 százalékra nő; egyes vállalatoknál előfordulhat, hogy ez a szám 50 százalék fölé megy fel. A munkaerőköltség az árbevétel arányában a tavalyi 11 százalékról 8-9 százalékra csökken 2023-bra - fűzte hozzá.

Egy vállalat, befektető a jövőben már nem azt fogja nézni, hogy van-e elegendő munkaerő és mennyiért, hanem hogy van-e energia és milyen áron - figyelmeztetett.

Arra is kitért: ha a forint árfolyama 10 százalékkal gyengül, hiába emelkednek 10 százalékkal a bérek, euróban számolva még mindig olcsó marad a munkaerő. Az energiát viszont euróban kell kifizetni, az árfolyamnak és a monetáris politikának erre nincs hatása - tette hozzá.

Október 1-től, az új gázév kezdetétől a mikrovállalatok 70 százaléka, a kkv-k 50 százaléka nem rendelkezik gázszerződéssel, a teljes vállalati szektornál 30 százalék ez az adat a korábbi évek 5 százalékával szemben - ismertette végül Nagy Márton. A szerződés nélküli cégek vagy nem akarnak működni vagy változó áron fizetik az energiát - tette hozzá az MCC konferenciáján.

Kapcsolódó írásaink