„Nem szabad letérni a magyar útról”

Az orosz–ukrán háború nem csillapodik, sőt gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb. A mennyiségi korlátozások bevezetésével egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak nevezhetünk – mutatott rá írásában Nagy Márton.

„Az új gazdasági rezsim, azaz a háborús gazdaságpolitika nehéz dilemmákkal néz szembe. Míg békeidőben a jólét és gyarapodás gyümölcseinek, addig háborús helyzetben a költségek és terhek szétosztásáról kell gondoskodnia. Az állam korlátoz, és ha kell, durván beavatkozik, hogy biztosítható legyen a társadalmi és védelmi szükségletek kielégítése” – nyomatékosította.

Arról is beszélt, a gáz árának európai szintű korlátozása – lényegében a referenciaként használt holland gáztőzsde árainak maximálása – átgondolatlan ötlet, mert további hiányt idéz elő. Írtuk, fontos különbség a szolgáltatói és a tőzsdei árplafon, utóbbi esetben a kereskedő nem kötelezhető ugyanazon mennyiséget maximált áron vagy éppen olcsóbban adni. Ebből következően Nagy Márton szerint Oroszország egy ilyen tőzsdei plafon bevezetése esetén el is zárhatja a csapokat. A gázárakat tehát csak állami veszteségátvállalás mellett lehet rögzíteni, különben hiány alakul ki.

Rámutatott, az energiaszektor extraprofitjának megadóztatása és az így befolyt bevételekből a lakosság és a vállalatok energiaköltségének támogatása nem új keletű, Magyarország alkalmazza ezt, míg Németország tartózkodik ettől. A két ország modellje is eltér, idehaza a lakossági árakat tartják alacsonyan és az ipari felhasználók fizetnek többet, Németországban viszont fordítva van, az olcsóbb árakkal igyekeznek ösztönözni az ipart és megőrizni a versenyképességet.