Banai: A legnagyobb kihívás a háború okozta gazdasági lassulás tompítása

Banai Péter Benő kiemelte: 2022 gazdasági-társadalmi kihívásokkal van tele, amelyekre meg kell találni a jó gazdaságpolitikai választ. Helyes diagnózis után helyes terápia kell – mondta.

Magyarországon 2011 és 2019 között minden évben csökkent az adósság, a hiányt sikerült három százalék alatt tartani. A foglalkoztatottak száma egymillióval nőtt, sikerült régóta munkanélkülieket újra foglalkoztatni, bár a hatékonyság javításában van feladat. Összességében az Eurostat számai alapján jó helyzetben volt a gazdaság a pandémia előtt, és 2021-ben, a járvány után gyorsabban pattant vissza mint az uniós átlag – mutatott rá.

A jelenlegi problémában a külső okok erőteljesebbek – mondta, és példaként a gázár emelkedését említette.

Alapvető fontosságúnak nevezte a helyzet megoldásához az uniós források megérkezését, mivel számtalan beruházást lehet ezzel finanszírozni, és az államháztartási hiány növelése nélkül lehet beruházást élénkíteni. Azért is lényegesek ezek a, korábban már az országnak megítélt pénzek, mert az energiaárak elszaladása a folyó fizetési mérleg radikális romlásával jár együtt – mondta.

Hozzátette, hogy a külső finanszírozási képesség megőrzéséhez is szükségesek a források, és reményét fejezte ki, hogy megegyezés esetén gyorsan és jelentős összeg érkezik majd, mert állami forrásból már előfinanszíroztak számos projektet. Ezek majd az államadósság finanszírozásában is érdemi segítséget jelentenek – hangsúlyozta.

A terápia a jelenlegi kihívásokra ezekenkívül az államtitkár szerint az aktív gazdaságpolitika. A háború negatív következményeit követően a kormány jelentős költségvetési beavatkozást hajtott végre, ami nagyobbrészt a kiadási oldalt érintette, például az állami beruházások visszafogásával. Úgy próbálták ezeket összeállítani, hogy ne csak a költségvetés stabilitását őrizzék meg, hanem közben a folyó fizetési mérlegre is figyeljenek, ne öljék meg a növekedést, és lehetőleg lefelé tolják az inflációt – sorolta.

Banai Péter Benő kitért arra: az állami beruházások visszavétele segíti az infláció csökkentését. A diagnózis után a kormány lépett – emelte ki, megjegyezve, hogy ma mindenki pesszimistább, mint hat hónappal ezelőtt, a gazdaságpolitika nem dőlhet hátra.

Kitért arra, hogy az energiaárak változásának radikális hatása van az állami intézmények kiadásaira, a költségvetésre, közben az állam a háztartásokat is támogatja. A részletes költségvetési adatokat pénteken teszik közzé az első nyolc hónapról. Az áfa 990 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál, ugyanakkor a kamatkiadások finanszírozása komoly kihívás, a kamategyenleg éves szinten 400 milliárd forinttal rosszabb képet mutat. Az infláció és az energia drágulása összességében a közvetlen és közvetett hatásokat egybevéve komoly pluszteher a reálgazdaságnak és a költségvetésnek.

Banai Péter Benő elmondta: az energiaválságra válaszul számos európai ország a háztartásoknak és a vállalatoknak is támogatást nyújt, mert ebben a helyzetben ez versenyelőnyt jelenthet. Az Európai Bizottság is könnyítette az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Komoly dilemmának nevezte a hiány leszorítása mellett megtalálni a forrásokat a leginkább érintett cégek számára. Szerinte kicsi a valószínűsége annak, hogy a háború miatti szankciók azonnal megszűnnének a háború végével, a 2023-as év nem ígérkezik könnyűnek.